Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XX. folyam (Budapest, 1878)

118 használtattak volt, és mert a perújítás érvényesítésére a ptrdts 316. §-ában kiszabott határidő jelen esetben még nem telt el. Alperes ama érvelése, hogy a válaszhoz 3 R. alatt becsatolt okmány alapján a perújítás megengedhető nem volna, mivel ezen okmány a perujitási keresethez becsatolva nem lett és mivel eme okmány a perujitási kereset beadásakor még nem is létezett, mellőzendő volt, mert a prdts 315. §-nak c) pontja nem állapítja meg, hogy csak azon uj okmányok alapján van helye a perújításnak, a melyek a perujitási keresethez becsatoltattak. Hasonlóképen nem volt figyelembe vehető ama alperesi kifogás sem, miképen a felperesileg kérelmezett perújításnak azon oknál fogva sem volna helye, mert az ujitott perhez G. a. csatolt legfőbb itélőszéki ítélet elvi elhatározást foglalván magában, az oly döntményt képez, mely ellen további bizonyításnak nincs helye. Nem volt pedig figyelembe vehető ezen kifogás azért, mert perújítás minden véglegesen befejezett perben, kivéve a prdts 317. §-ban felsoroltakat kérhető, és mert a G. alatti ítélettel végleg befejezett per nem tartozik a prdts 317. §-ában felsorolt perekhez. Az ügy érdemét illetőleg előre bocsáttatik, miszerint alperes nem vette tagadásba — a mi különben az ujitott perhez J. alatt becsatolt okmány által is beigazoltatott — hogy felperesek az alapperbeli felperes néhai B. S. Sámuel örökösei, valamint hogy alperes felperesek kereseti joga ellen nem tett kifogást. Kiemeltetik továbbá az is, miszerint az alapperben alperes által vitatott azon állítás, hogy a keresetbe vett követelés feletti határozás nem a bíróságok, hanem a közigazgatási hatóságok hatásköréhez tartozik, az alapperben hozott és 2. B. alatt becsatolt semmitőszéki határozat által akképen oldatott meg, hogy a megállapittatott, miképen a keresetbe vett követelés elbírálása a bíróságok hatásköréhez tartozik, valamint hogy alperes az ujitott perben többé már nem vette tagadásba ezen tszéknek a jelen ügybeni illetékességet, miért is azon kérdés, hogy a bíróságok vagy pedig a közigazgatási hatóságok illetőségéhez tartozik-e a kereseti követelés feletti határozás, jelenleg birói határozat tárgyát többé nem képezi. Az ügy érdemében alperes beismerte, hogy ő a magyar északi vaspálya megnyitása óta 1870. év végéig a m. éjszaki, illetve a m. kir. állam-vaspályán Pestre és Kőbányára érkezett kőszén után mázsánként 2 krajczárt tevő kövezetvámot szedett, különben ezen tény valósága a becsatolt okmányok által is igazoltatott. Annak megállapítása, hogy milyen és mily magas kövezet-