Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XX. folyam (Budapest, 1878)
107 76. Valamely hivatalos tény beigazolására nem az illető hivatalos közeg tanoképeni kihallgatásának, hanem okmány általi bizonyításnak lehet csak helye. (1878. évi február hó 11-én 1039. sz. a.) T. község felperesnek, 0. Ferencz alperes elleni 118 forint iránti perében a következő Ítéletet hozott: Alperes köteles a kereseti 118 frt bérhátralékot, annak 1877. évi január 1-től járó 6% kamatait felperesnek megfizetni. Indokok. Mert alperes önmaga beösmerte azt, hogy a kocsmát 458 frtórt kibérelte, hogy arra már 340 frtot fizetett is; beösmerte azt, hogy a kocsmabért tényleg bírta és gyakorolta; ily beösmerés ellenében azon kifogását, hogy az a föbiró által feloldva lett, továbbá hogy a községi bíró az árverési feltételeken kivül ígéreteket tett, mellőzni kellett, mert egy közigazgatási tény beigazolására nem az illető felsőbb hatóság tanuképeni kihallgatásának, hanem okmány általi bizonyításnak lehet helye, — mert a községi bíró oly ügyben, mely felett csak a képviselőtestület határozhat, kötelező ígéretet a község nevében nem tehet. De ha tett is volna, az alperest a szerződés felbontására nem jogosítaná, annál kevósbbé, mert a kocsmáitatást tényleg bírja; alaptalan kifogását tehát mellőzni és a kereseti hátralékbér megfizetésére kötelezni kellett. Alperes felebbezóse folytán a budapesti királyi itélő tábla 1877. évi november hó 21-én 42640. szám alatt következő ítéletet hozott: Az elsőbiróság ítélete az abban felhozott indokokból helyben hagyatik. Alperesnek további felebbezése folytán a magyar királyi Curia mint legfőbb ítélőszék 1878. évi február 11-én 1039. szám alatt következő ítéletet hozott : a budapesti királyi itélő táblának fentebbi keletű ós számú ítélete felhívott indokainál ós annál fogva is helyben hagyatik, mert habár alperes a kocsmára vonatkozó árverési jegyzőkönyvet alá nem irta, de a tárgyalás során nem vonta kétségbe, hogy a kocsmaüzleti bérletet a felperes által bemellékelt árverési jegyzőkönyv alapján vette által és teljesítette részben az abban foglalt feltóteleket, mi által alperes az egyébként hitelességére nézve kétségbe nem vont árverési jegyzőkönyvet kötelező erejűnek ismerte el; tehát az abban nem foglalt más és állítólag szóbeli feltótelek bizonyítása, maga alperes által is valónak elismert irott okmány ellenében, többé helyt nem foghat.
