Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XX. folyam (Budapest, 1878)
9 mindezeknél fogva azon czélból, hogy a földtehermentesitési rendelet szerint végzéssel eldöntendő peres ügyekben is az 1856. évi január 1-én kelt nyiltparancs és 1857. évi ápril 8-án kelt miniszteri rendelet által, hivatkozással az akkor érvényben volt erdélyi perrendtartásra, fennállott három fokú felebbvitel fenntartathassék, az átmeneti intézkedések 19-dik ezikk 1. és 4. pontjának miként eddig is gyakorlatban volt, nem lehet más értelmet tnlajdonitani, mint azt, hogy azon esetben, ha a kiutalási eljárásban felmerült vitás kérdést a földteheriiientésitési rendelet 39. §. szerint Ítélettel kell eldönteni, ezen ítélet ellen a másod- és harinadbirósághoz felebbezésnek de azon felül a kir. semmitöszékhez intézhető külön semmiség! panasznak is van ugyan helye, mindazon esetekben azonban, a melyekben a vitás kérdés iránt végzést kell hozni, e végzés ellen csak fokozatos felebbvitellel lehet élni, hogy tehát ezen esetekben a semmitöszékhez intézhető semmiségi panasz ki van zárva. Ezekből következik az is, hogy a földtehermentesitési ügyekben beadott és a kir. semmitöszékhez intézett semmiségi panaszokat azon okból, hogy ily semmiségi panasznak helye nincs, az elsöbiróság vissza nem utasíthatja, hanem a kir. semmitöszékhez felterjeszteni köteles, ennek hatáskörébe tartozván annak vizsgálata és eldöntése, ha váljon az ügy természete szerint a semmiségi panasz hozzá helyesen intéztetett-e vagy nem. (Teljes ülési megállapodás.) Az illető eset 1878. évi május 9-én 5052. sz. a. nyert elintézést, iratkiegészités elrendelésével. 7. Az ügyvédi kamara által az ügyvédekre kivetett (kamarai) évi illetmény iránt indított keresetekre, tekintve, hogy azok külön tiirvény intézkedése folytán vagy az 1877. évi XXII. tvezikk 11. §-a végpontjában az eme törvényszerinti közönséges eljárás és illetékesség alól kivéve nincsenek: ezen törvény szabályai alkalmazandók. (Teljes ülési megállapodás.) (1878. máj. 27. 9043. sz. alatt.) Dr. K. János mint a debreczeni ügyvédi kamara ügyészének és felperesnek K. Albert ügyvéd és alperes ellen 14 frt kamarai tagsági illetmény és jár. iránt folyamatba tett sommás perében a debreczeni kir. jbiróság f. é. márcz. 20-án 3360. sz. a. következő végzést hozott: miután az 1877. évi XXII. tczikk f. ó. márcz. l-jétől kezdve életbe léptettetett, a jelzett tczikk 14. §-a pedig határozottan rendeli, hogy a 20 frtot meg nem haladó pénzköveteléseket tárgyazó keresetek kizárólag a községi bíráskodás alá tartoznak : ezen kereset, mint az 1868. évi LIV. tczikkben körülirt sommás útra a felhivott ujabb törvény szerint többé nem tartozó, hivatalból vissza, illetve elutasittatik. Felperes ezen végzés ellen f. é. április 5-én 4045. sz. a. semmiségi panaszszal élt, azt vitatván, hogy az ily dij a dolog természeténél fogva a kamara székhelyén levén fizetendő, s az inkább administrativ természetű követelés, melynek a községi biróság elé