Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XX. folyam (Budapest, 1878)

59 dolog, azon körülmény: váljon ugyanezen szerződést 1-ső r. alperesnek atyja, vagy maga alperes állitotta-e ki, a kereseti jogalapot lényegileg nem érinti; miután továbbá a visszaváltási kereset az ősiségi pátens által kiszabott határidő alatt beadatott; miután végre l-ső r. alperes elleniratilag nem tagadta, sőt E. alatt beismerte, hogy a kérdéses ingatlanságot az A. alatti zálogszerződés mellett birja; ennélfogva ugyanazon ingatlanság első biróságilag felperesnek helyesen Ítéltetett oda. De mivel másrészről 1-ső rendű alperesnek, a szerződés értelmében követelhető beruházásai is lehetnek, és maga felperes is válasziratának 2-ik lapján oda nyilatkozott, hogy a felszámitási kereset külön peruijára tartozik, s ugyanazért 1-ső r. alperes jelen perben a felszámítást tüzetesen nem is érvényesítette: kellett őt felszámitási perre utasítani, s ezen per jogérvényes befejeztéig a kérdéses ingatlanságnak birtokában meghagyni, mivel jogosítva van a zálog tárgyát mindaddig használni, míg az azon fekvő összegre, illetőleg beruházásokra nézve kielégítve nem leend. Egyebekben a 2 od ítélet indokolásánál fogva, — különösen a már ismételve jelzett ingatlan után kiadott legelő illetőségre nézve az első birósági indokból hagyatott helyben. 36. 1. Az ügyvéd ellen fennforgó fegyelmi vétség esetén a fegyelmi eljárás megindítása az ügyvédi kamara köréhez tartozván, ha a törvényszék oly eset tudomására jut, melynél fegyelmi v étség jelenségei mutatkoznak, nincs arra jogosítva, hogy a fegyelmi eljárást megrendelve, az iratokat esupán ennek teljesítése végett tegye át az ügyvédi kamarához, hanem e részben teendője esakis arra szoritkozhatik, hogy a mutatkozó fegyelmi vétség folytán, e részben leendő további eljárás végett, a vonatkozó iratok áttétele mellett, az ügyvédi kamarát megkeresse. 2. Ha az ügyvéd ez állásából kilépett is, ügyvédsége idején elkövetett fegyelmi vétség folytán megindítandó eljárás az ügyvédi kamara, még pedig annak az ügyvédi kamarának hatásk réhez tartozik, melynél a vádolt a szóban forgó vétség elkövetése idején be volt jegyezve. (1878. ápr. 8-án 3488. sz. a ) B. Nándor, N. Károly városi főkapitány volt ügyvéd ellen iratok jogosulatlan visszatartása miatt a törvényszék elnökénél panaszt emelvén, ezt az elnök a törvényszékhez tette át, mely a pauaszlottat megidézve, jegyzőkönyvileg kihallgatta, s ennek folytán következő végzést hozott: A leérkezett panasz folytán, a folyamodásban előadott körülményekre meghallgatott N. Károly városi főkapitány előbb gyakorió ügyvéd nyilatkozatáról felvett jegyzőkönyv alapján, tekintve, hogy