Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XX. folyam (Budapest, 1878)

24. 1. A bíróság előtti beismerés alapján eldöntött perben is van helye a perújításnak, ha e beismerések az ügyvéd által tétettek, s a perújítás az ügyvédi vétség alapján kéretik és beigazoltatok, hogy az ügyvéd tévesen tette c beismeréseket. 2. Ha a vesztes fél az ügyvéd vétsége miatt nyitja meg a pert, s e perújításnak hely adatik, az ellenfél ez ügyvédnek fele nevében az anyaperben tett beismerésére sikerrel nem hivatkozhat. 3. A per eldöntésénél azok az okmányok, melyek a felek által másolatban bemutattattak, s azután azok eredetije az eljáró bíróság által hivatalból megszereztetett, figyelembe veendők. 4. Lényeges s a szerződést érvénytelenítő tévesztést képez, midőn vslaki örököstársának hamis előadása folytán abban a hiszemben egyezett ki evvel az örökségre, hogy a hagyatékhoz tartozó bizonyos javakban öt örökösödési jog nem illeti. (1878. ápril 29-én 2751. sz. alatt.) R. L. Józsefné szül. Sz. Lujza felperesnek, Gr. Sz. Jánosné és társai ellen egyesség érvénytelenítése iránt indított perében, az alapperben hozott legfőbb bírósági Ítélettel felperes pervesztesnek mondatott ki. Enek folytán felperes a pert megújítván, az elsőbiróságnak ezt megtagadó Ítélete ellenében mindkét felsőbb bíróság a perújítást megengedte ; s ennek folytán az elsőbiróság peres felek között Szirma Besenyőn 1858. július 15-én, illetve 25. létesült egyességet, annak főtárgyára vonatkozó lényeges tévedés miatt érvénytelennek nyilvánította. Ezt az Ítéletet a bpesti kir. itélő tábla 1878. évi fé"t)r. 4. és 5. napján 3488. sz. a. hozott ítéletével oly kiegészítéssel, hogy az alapperben 1873. évi jul. 14. 6261. sz. a. hozott harmadbirósági Ítélet hatályon kívül helyeztetik, helybenhagyta ; következő indokoknál fogva : mindenek előtt megjegyeztetik, hogy azért, mivel elsőrendű alperes, mint kiskorú St. Gizella természetes és törvényes gyámja felebbezóssel nem élt, a p. t. rendt. 290. §-a értelmében az elsőbirósági ítélet általa is felebbezettnek vétetett, továbbá, hogy a jelen újított per eldöntésénél a peres eljárás általános szabályai, de különösen a p. t. rendt. 156-dik §-sa rendelete értelmében, csak azon okiratok vétethettek tekintetbe, melyek a peres felek által legalább másolatban az illető helyen felmutatva lettek, s melyeknek emelkedései azután a p. t. rendt. 187. §-sa értelmében az eljáró biróság által hivatalból megszereztettek j ezek szerint tehát felperes részéről a 10079. sz. kérvény mellett felmutatott, mint alperes részéről a 6888. sz. jkönyvhez I. II. alatt, mint a 11896. számú felebbezéshez