Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XIX. folyam (Budapest, 1878)
51 mert az ügyvéd az ügyvédi rendts értelmében csak azon költségeket perelheti be saját bíróságánál, a melyek a per bírája által törvényesítve lettek; e szerint miután maga felperes beösmeri, hogy a keresetbeli költségek a per birája által törvényesítve nincsenek, a kiadások magok pedig alperes által tagadtatnak, felperes keresetével elutasítandó volt, mivel ezen biróság nem bírván az ügyvédi dijakat magában foglaló s munkásságáról tanúságot tevő periratokkal, nincsen azon helyzetben, hogy költségeit megállapíthassa. Ezen ítélet ellen felperes felebbezést és semmiségi panaszt jelentett be. A m. kir. Curia mint semmitőszék a semmiségi panaszt elv jtette, az egyúttal közbevetett felebbezést pedig visszautasította ; mert a per bírósága a perbeni ügyvédi képviselettel felmerült s a ptrs 252. §-a értelmében még meg nem állapított dijjak iránti keresetekre nézve az ügyvédi rdtás 58. §-a szerint ügybiróságnak lóvén tekintendő, melytől a felek közös egyetértésével sincs eltérésnek helye; a jbiróság az által, hogy azon szakasznak jelenleg fenforgó esetét figyelembe véve bár alperes kifogást nem tett, magát illetéktelennek nyilvánította, szabálytalanságot el nem követett; ennél fogva bár tekintettel a ptrs. 99-dik §-ára, határozatát végzés helyett tévesen adta ki ítélet alakjában, a semmisógi panaszt elvetni, az egyúttal közbevetett felebbezést pedig, miután illetékesség kérdésében a ptrs felhívott 99. §-a úgy a 297. §. 3. ós 4. pontjai szerint nem felebbezésnek, hanem egyedül semmiségi panasznak van helye, visszautasítani kellett. 35. A közös határárok kitisztítása, s az ekként nyert told elvonása által állítólag okozott birtokháboritás miatti kereset a polg. bíróságok hatósága alá tartozik. (1877. nov. 29. 22000. sz. a. kelt határozat.) T. Sándor felperes J. Ignácz alperes ellen, birtokháboritás folytán semmis viszszahelyezési keresetet indított a szigetvári kir. jbiróság előtt, mivel alperes Boldogasszonyfalva község határában a birtokaik közt létező közös árkot egy részében felperes tudta és beleegyezése nélkül 1877. év tavaszán kiásatván, az innen kihányt földet egészben saját földjére rakatta, mi által nem csak jogos birtokában, mert az árok fele felperest illette, megháborította, hanem egyszersmind az onnan kiemelt földnek saját birtokára hányatása folytán jogtalan foglalást is követett el. Ez okból kérte felperes magát az árok őt illető jogos birtokába 4*