Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XIX. folyam (Budapest, 1878)

16 kötelezett zárgondnok számadását be nem adná, ha azonban a számadó számadását előterjeszti — az érdekelt feleket az iránt meg kell ugyan hallgatni, de e végett peres eljárás mindaddig nem indítható, mig a gondnokot kinevező biróság a számadást peren kivül el nem intézte; annak elintézése után azonban az, ki az elintézéssel megelégedve nincs, a számadás helyeslése vagy a számadás elleni kifogások érvényesítése végett rendes pert indíthat. Minthogy pedig a biróság által kinevezett gondnokok számadásai hivatalból peren kivül intézendők el, ebből következik, hogy ily ügyekben végrehajtás terhe alatti marasztalásnak sincs helye, hanem csak az iránt lehet intézkedni, hogy azon esetben, ha a számadás bevételi többletet mutat, a gondnok e többletet az esetek különbözőségéhez képest vagy a jövő év számadásába vigye át vagy letétbe helyezze, vagy az örökösnek adja át avagy az árvapénztárba fizesse be ; ha pedig a kiadás meghaladja a bevételt, a kiadási többlet a mennyire lehetséges a kezelt vagyon jövedelmeiből a gondnoknak kiutalványztassók, vagy az, a kinek a gondnok által kezelt vagyon átadatott, a fizetésre utasíttassák, mit ha tenni vonakodnék, őt a fizetésre csak peruiján lehet utasítani; az elsőbiróság tehát ezen peren kívüli számadási ügyben kettős semmiséget követett el, 1-ör az által, hogy 1876. évi 4670. számú végzésével a gondnoki számadás fölött peres eljárást indított; 2-or az által, hogy itóletileg marasztalta el T. Eleket az ítéletben kitett összegek megfizetésében. 9. Tekintve, hogy a ptrs. 295. §-a a további felebbezést kifejezetten egyedül az elsőbírósági végzést helybenhagyó másod bírósági végzés ellenében zárja ki, bánni iránybani változtatás esetében tehát a további felebbezés megengedve van; tekintve továbbá, hogy a változtatás a helybenhagyással egyenlőnek az esetben sem tekinthető, ha az a felebbezö előnyére szolgál; mig az ily értelemben megváltoztató másodbírósági végzés ellen is további felebbezésnek helye van. (Teljes ülési megállapodás.) (1877. decz. 12-én 22457. sz. a. kelt határozat.) H. Józsefné felperesnek V. József s társai alperesek elleni igényperében a m. kir. Curia mint legfőbb ítélőszék f. é. febr. 21-én 1258. sz. a. következőleg végzett: tekintve, hogy a másodbirósági végzés, a felebbezö elsőrendű alperes részére kedvezőbb, a mennyiben az elsőbiróság végzésében az ott megjelölt tárgyak felperes részére feltétlenül, a másodbiróság végzésében pedig a póteskü letételének feltétele alatt lettek oda-