Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XIX. folyam (Budapest, 1878)

52 Az 1840. XV. törvczikk I. r. 107. §-a nyilván csak a köztörvény szerinti viszkereseti jogra vonatkozván, jelen esetre nem alkalmazható, midőn a köztörvény szerint megítélendő ügyletnél fogva alperes mint egyik egyenes adós jelentkezik. A m. kir. Curia mint legfőbh ítélőszék a kir. tábla ítéletének megváltoztatásával az elsőbiróság ítéletét hagyta helyben : mert az 1840. XV. törvczikk 67. és 107. §§-ai szerint felperesnek alperes mint forgató ellen az adós tekintetében beismert mulasztása miatt, még köztörvényi keresete is elenyészett, ugyanazon törv. 209. §-a csak azon esetre alkalmazható, a midőn a váltójogi kereset elévült ugyan, de még a köztörvény szerinti kereset fennáll. 40. Az ügyvédrendtartás 105. §-ának a) pontja a felfüggesztéshez a vád alá helyezési hatá. rozat jogerőre emelkedését nem követeli. (Joób Imre eperjesi ügyvéd elleni fegyelmi ügy.) Az eperjesi kir. törvényszék áttévén a Joób Imre eperjesi ügyvéd elleni, Ruszinkó Endre ügyvéden elkövetett nyilvános erőszakoskodás miatt hozott vádhatározatát, az eperjesi ügyvédi kamara 1877- évi april 18-án 198. sz. a. következő határozatot hozott: Joób Imre eperjesi ügyéd az ügyvédség gyakorlatától ezúttal fel nem függesztetik. Indokok. Miután valamely határozat jogilag létezőnek rendszerint csak akkor tekintendő, ha az már jogerőre emelkedett; miután továbbá az ügyvédi rendrts 105. §-ának a) pontja határozottan ki nem mondja, hogy a felfüggesztés akkor is elrendelendő, ha a határozat még nem is emelkedett jogerőre; miután továbbá az ügyvédi rendrts 103. §-a értelmében az ügyvédi kamara fegyelmi bírósága marasztaló ítéletek, tehát a vád alá helyezésinél súlyosabb határozatok esetében is az elitélt ügyvéd ellen csak akkor jár el fegyelmileg, mikor a marasztaló ítélet már jogerőre emelkedett, ezen időpontig azonban az illető ügyvéd akadálytalanul folytathatja ügyvédi gyakorlatát; miután végre a vádhatározatok a felsőbb bíróságok által mily gyakran tényálladék hiányából megszüntettetnek s e szerint igen méltatlan és igazságtalan lenne, egy elsőbiróságnak még nem jogerejü, talán téves határozata alapján az ügyvéd ellen a gyakorlattóli felfüggesztést elrendelni és ez által ügyvédi állását alapjában megingatni: világos, hogy az ügyvédi rendtrs 105. §-ának a) pontja alapján az ügyvéd az ügyvédség gyakorlatától csak akkor függeszthető fel, ha a vádhatározat már jogerőre emelkedett.