Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XIX. folyam (Budapest, 1878)

37 miután alperes a B. alatti szerint határozottan kijelentette, hogy ez eladott gabonát átadni nem fogja, s igy a további fizetés és a zsákok elküldése fölöslegessé vált. Ezeknél fogva, tekintettel arra, hogy felperes alperest a 2. sz. alatti levélben értesítette, hogy a szerződés nem teljesítése esetén kártérítést, illetőleg a foglaló kétszeregét követeli, s ez által a kereskedelmi törvény 354. §-a rendeletének eleget tett, alperes pedig a kivánt 50 frtot meg nem fizette, felperes az árkülönbözetet jogosan követelheti; tekintettel továbbá arra, hogy alperes a per felyamában világosan beismerte, hogy a szerződés teljesítése napján, vagyis 1876. évi augusztus 15-én a C. alattiban kitett gabonaárak léteztek, s igy az árkülönbözetnek felperes által felszámitott mennyisége kétségtelen, s alperes által is beismerve van : alperest a tárgyalás alkalmával 117 frt s járulékaira leszállított kereseti követelés megfizetésére kötelezni kellett. A m. kir. Curia mint legfőbb ítélőszék a kir. tábla fentebbi ítéletét indokainál fogva helybenhagyta. 28. 1. Az állító felet terhelvén a bizonyítás: ha valaki a váltón lévő aláírását elismeri, de azt kiskorúságában történtnek lenni állítja, azt, hogy a váltó aláírása idején valóban kiskora volt, ö tartozik bizonyítani. 2. Tekintve, hogy a váltó a lejáratig bármikor bemntatható, annak ki azzal védekezik, hogy a váltó aláírása alkalmával váltóképességgel nem birt, nem esak azt kell bizonyítani, hogy a váltó keltekor, hanem azt, hogy annak aláírásakor nem volt váltóképes. (1877. szept. 3-án 563. sz. a.) Sch. R. felperesnek J. Béla alperes ellen 2250 frt s jár. iránt indított váltóperéijen az elsőbiróság felperest keresetével elutasította. A bpesti kir. Ítélőtábla 1877. évi május 30-án 2791. sz. a. hozott ítéletével az elsőbiróság ítéletét megváltoztatta, s alperest kötelezte, 2250 frt tőkét s annak 1876. évi deczember 1-től számítandó 6 % kamatait megfizetni; következő indokoknál fogva: Alperes a kereseti váltókon látható elfogadói aláírásának valódiságát kétségbe nem vonván, miután a perbeli kifogást az tartozik bizonyítani, ki azzal él, felperesnek vonatkozó tagadásával szemben, alperest terheli a bizonyítási kötelezettség arra nézve, hogy a kereseti váltókat még kiskorúságában, vagyis 1876. évi szept. hó 5-ik napját megelőzőleg irta alá. Alperes ezen irányban tanukra hivatkozott, kiknek vallomása