Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XIX. folyam (Budapest, 1878)

30 változtatta, felperest igénykeresetével elutasította, s az 1876. évi július 20-án foganatosított végrehajtás alkalmával K. Lipót részére D. Ignácznál lefoglalt ingókat továbbra is zár alatt hagyni rendelte ; következő indokoknál fogva: felperes által becsatolt B. alatti közokirattal csak az bizonyittatik, hogy másodrendű alperes D. Ignácz közjegyző előtt kijelentette, hogy általa felperesnek állítólag tartozott 2500 frt törlesztésére felperesre átruházta 1-ör a felperes részére foganatosított biztosítási végrehajtás alkalmával, 2-or B. Adolf részére szinte teljesített végrehajtás alkalmával lefoglalt összes ingókat, 3-or a B. G-áspárnéval kötött haszonbóri szerződóst. Minthogy azonban ingó dolgok átruházásával, a kérdéses ingóknak tettleges átadása és birtokba vétele is bizonyítandó, ez irányban pedig a B. alatti okiratban mi sem foglaltatik ; minthogy továbbá az átadás bizonyítására hivatkozott, és hit alatt kihallgatott N. József,. B. János és B. István tanuk csak azt bizonyítják, hogy előttük foglalást szenvedett D. Ignácz kijelentette, hogy minden vagyonát nejének, illetve felperesnek átadta, azonban a tettleges átadásnál jelen nem voltak; mint hogy e szerint felperes a tettleges átadást és birtokbavételt nem bizonyította; minthogy továbbá a foglalási jegyzőkönyv szerint a dohány vagy dohánytermés le sem foglaltatott, hanem csakis másodrendűalperesnek ebből járó illetménye, azt pedig, hogy ezen illetménye másodrendű alperesnek felperesre átruháztatott volna, felperes által nem is állíttatik: ezeknél fogva az elsőbirósági végzés megváltoztatandó, és felperes keresetével elutasítandó volt. A m. kir. Curia mint legfőbb ítélőszék a kir. tábla fentebbi végzését indokainál fogva helybenhagyta. 22. A ínég esedékessé nem vált házbér azon háznak, melynek használata fejében fizettetik^ függő terméseként lévén tekintendő — mintán az ingatlanok fúggö termése esak azok elválasztása ntán válik a jogos ezimen elválasztó tulajdonává: a háztulajdonos által előleg engedményezett, és csak annak csődbe jutása után lejárt házbér részletek nem az engedményezőt hanem a csődtömeget illetik. (1877. október 22-én 764. sz. alatt.) A pécsi egyesült külvárosi takarékpénztár felperesnek Sch. Alajos csődtömege mint alperes ellen folyamatba tett igényperében az elsőbiróság következő ítéletet hozott: Azon esetre ha L. Károly mint az egyesült pécsi külvárosi