Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XIX. folyam (Budapest, 1878)

vábbi 30 napi hizlaláshoz képest számításba vett 788 frt 10 kr iránti követelésétől is azért, mert a szakértők a sertéseket tovább hizlalhatóknak csak részben vélelmezték, de annak eredményét egyáltalában meg nem határozták, alperes pedig a felperes számítását megtagadta. A m. kir. Curia mint legfőbb ítélőszék azonban a kir. tábla ítéletének megváltoztatásával az elsőbiróság Ítéletét hagyta helyben azért: mert eltekintve attól, vájjon a kereset alapjául vett szerződés létrejött-e valósággal felperes és alperes között ? és felperes keresetét arra alapítja, miszerint az esetben, ha neki a keresetlevélben emiitett 370 db. sertés felperes részéről szerződésszerüleg átadatott, illetve 108 napon által folytatott hizlalása által összesen 2837 frt 34 krnyi nyereség háramlott volna. Miután azonban egyrészről felperes vesztett, vagy elmaradt nyereség pótlására irányzott követelését oly számításra fekteti, melynek alapját, miként az az e végre ismételve kihallgatott egyének előadásából látható, nem tények, hanem bizonytalan, csupán vélelmileg felállított s oly dolgokra és körülményekre vonatkozó feltevések képezik, melyekre nézve az, hogy valóban léteztek, alperes tagadása ellenében a per során nem igazoltatott, másrészről pedig, ha felperes magának hasznot vagy nyereséget szerezni sertések hizlalása által kivánt akkor, midőn alperes felperes részére állítólag eladott sertéseket átadni vonakodott, e czélból más sertéseket vásárolni annál is inkább felperestől függött, minthogy annak igazolása mellett, hogy közte s alperes között az állított szerződés csakugyan megköttetett az esetben, ha ekkor a sertések a kialkudottaknál magasabb áron lettek volna megszerezhetők, felperes alperestől annak utján az innen felmerülő árkülönbözetet és költséget lett volna jogosítva követelni; mindebből világos, hogy alperes azon esemény okozójának, miszerint felperes a kereset tárgyául vett nyereségben nem részesült, jogszerüleg nem tekinthető, és hogy felperes az itt felhozott okoknál fogva a követelt összegek fizetésére nem kötelezhető. 18. Tekintve, hogy 6%-nél magasabb kamat csak abban az esetben követelhető, ha az írásbeli okmányban köttetett ki, ily okmánynak pedig csak szabályszerű alakban kiállított, s teljes bizonyító erővel bíró okmány tekinthető: oly okmány alapján, mely a ptrs. 168. §-a kellékeinek meg nem felel, a törvényesnél magasabb kamat nem követelhető. (1877. június 7-én 5194. sz. a.) Özv. G. Mózesnénak I. János és E. János alperesek ellen 100 frt s járul, iránt indított sommás perében az elsőbiróság alpe*