Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XIX. folyam (Budapest, 1878)

97 bíróságnak ezen ügybeni illetőségét megállapítva, ugyanazt további eljárásra utasította ; mert felperes alperes mint bej. kereskedő czóggel fennállott üzleti összeköttetéséből kifolyó s ezen viszonyban kiállított, azonban kifizetetteknek előadott váltóit követelvén vissza, ez iránti keresetét a kereskedelmi ügyek körüli eljárást szabályozó min. rendelet 5. §. 2. pontja értelmében helyesen indította meg a kir. tszék mint kereskedelmi bíróság előtt, és pedig annál is inkább, mivel alperes a kereseti s tárgyalás során ismételt azon felperesi állítást sem vette kifogásba, hogy a kérdés tárgyát képező váltók kereskedelmi üzlet folytán állíttattak ós adattak ki. 18. A részvénytársaság igazgatósági tagja azon társulattal fennforgó peres ügyben nem biráskodhatik; ellenkezőleg az ítélet a 297. §. 9. pontja szerint semmis. (1878. január 30-án 1169. sz. a. kelt határozat.) A «Temesvárer Strassenbahn-Gesellschaft» felperesnek R. Gyula és K. Antal alperesek ellen 800 frt ós járul, iránt rendes eljárás szerint indított keresked. perében a temesvári kir. tvszék mint keresked. bíróság 1877. október 15-én 17926. sz. a. hozott ítéletével s elsőrendű alperes R. Gyulát kötelezte a 400 frtra leszállított felperesi követelésből a felperes által elhordott 63"40 métermázsa szénának 426 frt 80 krt tevő ára levonásával fennmaradt 273 frt 20 krt mint tőkét, s ez összeg után járó 6% kamatokat s a megállapított perköltséget lefizetni. Másodrendű alperes K. Antal elleni keresetével azonban felperest elutasította s ezzel szemben a perköltségeket kölcsönösen megszüntette. R. Gyula alperes ezen ítélet ellen semmis, panaszszal élt, melyben előhozván azt is, hogy egyik biró mint felperesi részvénytársulat igazgató tanácsosa érdekelt s a 297. §. 9. p. alkalmazását kérte. A m. k. Curia mint semmitőszék következő határozatot hozott: tekintve, hogy a ptrs. 56. §. a) pontjának világos rendelkezése szerint a biró a bíráskodástól oly ügyekre nézve is ki van zárva, melyekben csak közvetve is kárt vagy hasznot remélhet; tekintve továbbá, hogy valamely rószvénytársulat vagyonának s illetve jövedelmeinek növekedése vagy apadása az osztalék kimérésére és az egyes részvények értékére közvetlenül hat ki; tekintve végül, hogy az idézett törvény általános szabványa alól a keresked. ügyekben az eljárást szabályozó rendelet 4. §-a szerint alkalmazandó keresked. ülnök mint egyik szavazó biró kivétel Döntvénytár XIX. 7