Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XVIII. folyam (Budapest, 1878)

169 semmiségi panasz elvetése mellett, a másodbirósági végzés indokolásánál fogva helybenhagyatik. 101. 1.1 váltóeljárás 17. és 20. §§-ai értelmében a váltóbiróság csak a beperesitett váltó és keresetlevél tartalma alapján, ezeknek a váltójogra és a váltóeljárásra alkalmazása mellett határozhat', s csak az oly aggályok lehetnek irányadók, melyek magából a váltóból származnak. 2. Semmis az oly végzés, melyben a bíróság több különböző hitelezők keresete felett együtt határoz. (1877. július 18-án 514. sz. a.) A máramaros-szigeti törvényszék mint váltóbiróság K. Ábrahám, ifj. K. Chaim, D. Léva, H. Nathan, L. Adolf, S. Busztin és V. Ignácz felpereseknek ifj. V. Izsák elleni sommás váltókereseteiket egy végzéssel visszautasítván, felpereseknek e végzés ellen beadott semmiségi panaszaik folytán a bpesti kir. Ítélőtábla 1877. évi május 16-án 2535. sz. a. az eljáró bíróság végzését megsemmisítette, s ugyanazt odautasitotta, hogy e sommás váltókeresetek felett saját hatáskörében elkülönözött végzésekkel határozzon; egyúttal a neheztelt határozat hozatalánál résztvett törvényszéki bírákat a felek felebbviteli költségeiben elmarasztalta ; következő indokoknál fogva : A váltóeljárás 17. és 20. §§-ai értelmében a bíróság csak a beperesitett váltó és a keresetlevél tartalma, ezeknek a váltójogra és a váltóeljárásra alkalmazása mellett határozhat, s csak az oly aggályok lehetnek irányadók, melyek magából -a váltóból kitűnnek. De aggályok létezése esetén is, ezeknek más következménye nem lehet, mint az, hogy a sommás fizetési meghagyás helyett a kereset jegyzőkönyvi tárgyalásra utasittatik. Továbbá az eljáró bíróság több különböző hitelezők keresete felett egy összefoglalt végzésben perrendellenesen intézkedett; végül a hivatalból felállított gyanúsítás túlhaladja a bíráskodás azon körét, melynólfogva a bíróság polgári perekben csak a felek által előterjesztettek felett határozhat. Amenynyiben pedig az elsőbiróság neheztelt végzése a törvénykezési eljárás ellen nyivánvaló vétséget képez, az 1871. VIII. tezikk 66. §-a értelmében azon felebbvivők részére, kik az okozott költség megtérittetésót kérelmezték, a felebbviteli költség az eljáró kir. törvényszéknek a neheztelt határozatot hozott tagjai ellenében megítéltetett. A m. kir. Curia mint legfőbb ítélőszék a kir. tábla fentebbi végzését indokainál fogva helybenhagyta.