Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XVIII. folyam (Budapest, 1878)

68 2. Az esküdtszéki határozatnak a kisebbségben maradt szavazatok számának megemlítése nélkül, egyedül a többségre emelkedett szavazatok számának megjelölésével történt kihirdetése semmiséget nem képez. (1877. május 15-én 9451. sz. a.) P. Ferencz vádja folytán S. Ármin és G. Vilmos a »Pester Journal« felelős szerkesztője ellen, sajtó utján elkövetett rágalmazás miatt sajtóper tétetvén folyamatba, a vádbeszédben kifejtetett, hogy vádló kénytelen volt ügyét az esküdtszék elé hozni, mert a vádbeli közlemény közzététele után — nyugalma feldulatván — az önmaga ellen kért fenyítő vizsgálatban, a szerkesztő a czikk szerzőjének megnevezését megtagadta, s egyenesen az illetékes bíróságra utasította az önfeljelentőt. — Miután ugy látja, hogy vádlott súlyt helyez arra, miszerint magánvádló büntető perben elitéltetett, kénytelen felhozni, hogy vádló a felsőbíróságok által azon okból ítéltetett el, mert a hegyek között egy verekedésnél szintén jelen volt s az elsőbiróság őt — kinek ez ügye jelenleg ujitás alatt áll felmentette. — A vádbeli közlemény magyarázgatása és fejtegetése alól vádló felmentve érzi magát, magánvádló rágalmaztatása noha csak kezdő betűi vannak kitéve, nyilván való, mert Budán kívüle más stukkaturos nincs. A vád, a melylyel vádló terheltetik, nem csekélyebb mint Reich meggyilkolása. Vádló jól tudja, hogy a becsületes ember a benne támadt gyanút s alaposnak vélt gyanú okait az illetékes hatóság elé vinni el nem mulaszthatja. Jelen esetben nem az történt, mert a kinyomozott gyanuokok nem a hatóságok, hanem egy hírlapíró rendelkezése alá bocsáttáttak, a ki a czikke következtében megindított vizsgálatban megkérdeztetve, megtagadta azon egyén megnevezését, a ki hivatva leendett a bíróságot a felvetett gyanú okok értékének illetékes mórlegelhetóséhez segíteni. Ez világossá teszi, hogy a hírlapi közlemény czélja nem a hatóság figyelmének felkeltése volt, hanem a gonosz indulatú kajánság s ennek hátterében esetleg valamely zsarolási czélzat. Vádlott egész gyanújának alapjául az szolgált, hogy vádló megsajnálta a síró nőt és ennek, a midőn rosz helyzetét panaszolta, 10 frtot adott. Vádló, a ki minden habozás nélkül lép vissza Gr. ellen emelt vádjától, a midőn ez őt a visszalépésre felkéri, mert ez reá s lapjára rosz világot vet, e vádló méltán várja az esküdtszéktől, hogy ez neki a valódi rágalmazó ellenében elégtételt fog szolgáltatni. Ezért a »vétkesség« kimondását kérte. Védő