Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XVIII. folyam (Budapest, 1878)

48 maga a «Pozsonyi iparbank» leplezetlenül elismeri, hogy nevezett adósának követelése fedezésére semmi vagyona nincsen. Ezen összeg, t. i. 17,361 frt a mérleg cselekvő részébe a keres­ked. törv. 199. §. 5. p. ellenére törvénytelenül és helytelenül véte­tett föl. 2. Továbbá a mérleg cselekvő állapotába «diverse Effecten» czím alatt 49,092 frt 25 krt találunk beállítva. Ezekben bennvan foglalva 160 darab tisza-vaspályai részvény, mely az iparbank tény­leges vagyonát nem képezi és birtokában sincsen, hanem a «vág­völgyi vasút» részvénytársulatnál bizonyos kötelezettségek teljesí­tése tekintetéből Sz. Géza ur óvadékaként vannak elhelyezve, és az iparbank kezében csak a letéti jegy létezik. Hogy ezen 160 darab tisza-vaspályai részvény, habár Sz. Géza ur ezekre való igényeit a «Pozsonyi iparbankra» átruházta, nem képezik ez utóbbinak tény­leges tiszta ós tehernélküli vagyonát, ez nemcsak ezen papírok cau­tiói minőségéből derül ki, hanem ezt maga a pozsonyi iparbank is elismerte azáltal, hogy épen ezen papirok tekintetében, mint Sz. Géza engedményese a vág-völgyi vasúttársulat ellen ezen kir. tvszék előtt számadási pert indított, melynek során maga a pozsonyi ipar­bank is elismeri, hogy a vág-völgyi vasúttársulatnak Sz. Géza iránti számadási viszonyából fölmerülő és ama papirok értókét, legalább a vág-völgyi vasúttársulat állítása szerint, egészen kimerítő ellen­követelései vannak. Ezen 160 darab tisza-vaspályai részvény tehát semmikép sem képezi a pozsonyi iparbank tényleges vagyonát, és azok beállítása a mérleg cselekvő állapotába a keresked. törvény 199. §-ának 1. és 5. p. ütközik. így tehát az «Effecten» czím alatt beállított 49,092 frt 25 krból 20,000 frt, mint a fenti 160 darab tisza-vaspályai részvény értéke leírandó. Egyáltalában semmiféle alappal nem biró tételt képez az «Amortisation» czímón cselekvőleg beállított 48,852 frt 02 kr, mely legtávolabbról sem képez cselekvő vagyont, miután tartozásnak ki­fizetését, illetve törlesztését senkisem tekintheti cselekvő vagyonának, mert a fizetés nem szaporítja a cselekvő állapotot, hanem apasztja. Ezen tételnek alaptalansága oly feltűnő, hogy maga P. Tádé ur, az iparbank elnöke, kénytelen volt a közgyűlésen több oldalról történt fölszólalás folytán kijelenteni, miszerint amaz «Amortisation» czí­mén fölvett 48,852 frt 02 kr valósággal nem activum és nem képezi az iparbank vagyonát. Ennek rejtegetése holmi állítólagos 1874. évi közgyűlési határozat mögé sem változtathat a dolgon semmit, mert bármikép is szóljon amaz állítólagos határozat, nem jogosíthat föl

Next

/
Oldalképek
Tartalom