Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XVIII. folyam (Budapest, 1878)

64 mert a mennyiben keresete P. Rozália nevén álló rászre irá­nyoztatott — arra felperesnek kereseti joga sincs. A m. kir. Curia mint legfőbb ítélőszék pedig következő Ítéletet hozott: A budapesti kir. itélő táblának fenntebbi ítélete az ügy érde­mére nézve helybenhagyatik, a perköltségek kölcsönösen megszün­tetnek, és dij és költség egyik peres fél ügyvédjének sem ítéltetik: mert azon kivül, hogy a B. alatti telekkönyvi kivonatból még felperesek zálogjogának bejegyzése sem tűnvén ki, a telekkönyvi állapot kellőkép kimutatva nem lett: felperes keresetével a kimuta­tott telekkönyvi állás mellett is helyesen utasíttatott el, mert a mint a kir. táblai ítéletben is megjegyeztetik, R. Mihály a telek felére tulajdonos társaival immár minden megszorítás avagy korlátolás nél­kül tulaj donoskópen bekebelezve lévén, miután ezen bekebelezés mel­lett őt tulajdonos társaival a birtok fele nem határozatlan arányban, hanem egyenlő részben illeti, erre nézve a birtokarány megállapítá­sának sem oka, sem szükségessége fenn nem forog; az özv. P. Rozá­liára bekebelezett részt illetőleg pedig felperes kereshetőségi jogát sem mutatta ki; miután az A. alatti végzésből sem tűnik ki, hogy részére a zálogjog bekebelezése azon részre is elrendeltetett, még kevésbé pedig, hogy annak bejegyzése is eszközöltetett volna. Mert a per körülményeinél fogva a perköltségek kölcsönösen megszüntetendőnek találtattak j mert végre peres felek ügyvédjeinek munkálatai, eltekintve a nem helyeselhető személyeskedésektől, oly meddők és tökéletlenek ; hogy azok díjazásra méltónak nem találtattak, már pedig a p. t. rendt. 252. §-ához képes az ügyvédek munkadijai saját feleik irá­nyában hivatalból csak azok minőségére való tekintettel állapit­hatók meg. 42. A számlán azon kitétel: hogy fizetés csak felperesnek, vagy írásbeli megbízására telje­sítessék, n (üii levén különösen az árú vevőhöz intézve, ez azáltal nem volt eltiltva attól, hogy a fizetést az ügynöknek teljesítse, kinél az árúkat megrendelte. (1877. július 10. 517. sz. a.) P. R. János bpesti bej. gyáros — S. György debreczeni ke­resk. e. 88 frt fizetésére a bpesti V. ker. járás mint keresk. bíróság­hoz keresetlevelet adott be A. B. számlák szerint tőle vásárolt árukórt. A járás- mint keresk. bíróság f. év márczius 14. —10890. sz. ítéletével alperest 50 frt 36 krban elmarasztalta, s felperest 37 frt

Next

/
Oldalképek
Tartalom