Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XVIII. folyam (Budapest, 1878)

58 szerződést nem is köthetett, annál kevésbé kötelezhető arra, hogy a tnlajdonos jogait érintőieg, esetleg annak akarata ellenére, felperes részére a regálé jog használatát részben átaladja. A kir. Curia mint legfőbb ítélőszék pedig következő ítéletet hozott: A budapesti kir. ítélő tábla fentebbi ítélete alperest 100 frt tőke és 1874. augusztus 20-tól számítandó kamataiban marasztaló, valamint felperest 100 kétszeregére nézve elutasító részeiban felho­zott indokaiból; azon részében pedig, mely szerint felperes a korni­czei regálé haszonélvezete felének tényleges átadására irányzott kere­setének hely nem adatott azért hagyatik helyben; mert felperes beismeri, hogy a közte és alperes között létrejött megállapodás írás­beli szerződéstől tétetett függővé; miután pedig felperes annak írásba foglalásáról maga sem gondolkozott, ugy tekintendő mint ki a jog­ügylettől szintén elállott. 39. 1. Ha az adós bebizonyítja, hogy a kőtYény kiállításakor az abban foglalt érték néki le nem számláltatott, azt hogy az értéket mind a mellett előbb vagy ntóbb megkapta, a hitelező tartozik bizonyítani. 2. Sínes helye póteskü megítélésének, hanem a marasztalás feltétlenül mondandó ki, ha a perben bebizonyított tények folytán a döntő ktrülmény Talódisága ezekből okszernleg következtethető. (1877. april 22-én 3762. sz. alatt.) K. Dániel felperesnek S. Ernő alperes ellen 5000 frt s jár. iránt indított perében az elsőbiróság alperest a kereseti 5000 frt tőke s járulékainak megfizetésében elmarasztalta : mert alperes beismerte azt, hogy a beperesitett A. alatti köte­lezvényt sajátkezüleg két tanú jelenlétében aláirta, hogy a kötelez­vény betáblázásáról szóló végzést megkapta, s az ellen fel nem szólalt, azt pedig, hogy ő neki ezen kötelezvényre csak 1200 frt lön kezéhez fizetve, semmivel sem igazolta, mert az 5. sz. alatti végzéshez csatolt, elhalt O. Károlynak jegyzőkönyvi nem hitelesített vallomása próba erővel nem bír, felperes vallomása pedig alperes állításai mellett mit sem bizonyít, sőt ellenkezőleg e vallomások azt igazolják, hogy alperes, nem felperes, hanem O. Károly közvetítője és kölcsön­ügylet létesítője ellen emelt fenyítő panaszt, és indította meg a fenyitő vizsgálatot. Ebből önkényt folyik, hogy ha megrövidítve lett, azt nem felperes, hanem a közvetítő O. Károly okozta; de nem igazol­hatja alperesnek állításait az általa tanuként felhívott Cs. Lajos tanú sem, mert ezt a kötvény értékének meg nem kapására, nem

Next

/
Oldalképek
Tartalom