Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XVIII. folyam (Budapest, 1878)

48 A mennyiben tehát az ez iránt előterjesztett kérelemnek hely nem adatott, az első biróság végzése helyben hagyandó volt. Az 1840. XXII. törv. czikk a csődképviselőség tagjai közül csak a perügyelő, ideiglenes és rendes tömeggondnok dijaztatását rendelvén, a tömegből kielégítést váró hitelezők közül választott hitelező választmány tagjait, ugy a csődtörvény által nem is ismert, s a választmány bármelyik tagja által pótolható jegyzőt pedig dij törvény szerint sem illetvén, iniután a hitelező választmány nyilatkozatából kitűnik, h ogy megbizását tulhágva, saját tagjai és jegyzője részére dijakat szavazott meg, s vett fel: az elsőbiróság végzésének ide vonatkozó részét megváltoztatni, s a kir. törvényszéket a jogtalanul felvett összeg visszafizettetóse iránti intézkedésre utasitani kellett. A m. kir. Curia mint legfőbb Ítélőszék a kir. tábla fentebbi ítéletét indokainál fogva helybenhagyta. 32. 1. Abban az esetben, ha a esőd elrendelése előtt biztositásilag lefoglalt ingójavak elárverezteti abból a ezélból kéretik, hogy a végrehajtató követelése a befolyandó vételárból esődön kívül, s nem az ideiglenes törvk. szabályok 11. §-ában meghatározott módon elégíttessék ki, az árverés iránti kérelmük feletti határozathozatalra nem a csődbíróság, hanem a végrehajtást elrendelő biróság van hivatva. 2. Ha oly hitelező, kinek részére a esőd elrendelése előtt biztosítási végrehajtás foganatosíttatott, ebbeli követelését a csődtömeg ellen is bejelentette, s követelésének a részére biztositásilag lefoglalt ingó javakból az ideigl. törvk. szabályok 11. §-a értelmében leendő kielégittetését követelte volna, az ö kérelmére a csődbíróság — miután a csődtörvény szerint a felosztandó tömeghez tartozó ingóságoknak mikor és mimódon leendő eladatása iránti intézkedés a csődhitelezö-választmány hatásköréhez tartozik, — árverést nem rendelhet el. (1877. június 11-én 398. sz. alatt.) L. Rudolf és Mina elleni csődügyben, a miskolczi kir. törvényszók, mint csődbíróság által 1876. évi február 7-én 760. sz. alatt hozott végzés ellen, L. Gyula mint rendes tömeggondnok által 1876. február 16-án 1066. sz. a. beadott felebbezés folytán, a budapesti kir. itélő tábla 1876. évi február 26-án 523. sz. a. következő végzést hozott: Az elsőbiróság végzésének megváltoztatásával F. K. és R. Apollónia 1876. évi 760. sz. a beadott folyamodásukban előadott kérelmükkel elutasittatnak : mert azon esetben, ha a csőd elrendelése előtt biztositásilag részükre lefoglalt ingó javak elárvereztetését azon ezélból kérelmeznék, hogy követelésük a lefolyandó vételárból csődön kivül, s nem