Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XVIII. folyam (Budapest, 1878)

20 törlése előtt, vagy egyéb kellő biztosítás nélkül, a vételárt felperes­nek megfizetni jogosan nem köteleztethetik ; minthogy továbbá fel­peresek a lejárt vételárrészleteknek saját felelősségükre birói kéz­hez leendő letételére alperest fel nem szólították, ezeknél fogva pedig alperesnek azon mulasztása, hogy a szerződés szerint lejárt vételárrészleteket felpereseknek le nem fizette, a fennforgó körül­mények között a szerződés 13 pontja szigorának alkalmazását kel­lőleg nem indokolhatja; ezeknek tekintetbevételével felpereseket jelen keresetükkel elutasítani, s az elsőbiróság ítéletét e részben megváltoztatni, egyebekben pedig alperesi viszonkövetelésre nézve azon okból, mert felperesek keresetükkel elutasittatván, az adásve­vési ügylet megszűnte esetére igényelt beszámítások szüksége és lehetősége elenyészett, a 17600 frt birói kézhez letétele iránt kére­lemnek pedig jogos alapja nincs, helybenhagyandó volt. A m. kir. Curia mint legfőbb ítélőszék a kir. tábla ítéletét helybenhagyta: mert az A. alatti adásvételi szerződésből nyilván kitetszik, s felperesek is beismerik, hogy alperes a kérdéses birtok vételárául 45000 frtnál többet nem kötelezett, s hogy különösen a vett birtokra bekebelezett adósságokat ő nem vállalta el; ebből és azon körülmény­ből, miszerint alperes a bekebelezés tűrésére sem kötelezte magát, következik: hogy felperesek mint eladók tehermentesen tartoztak volna átadni a vevő alperesnek. Követelheti ezt alperes most is annyival inkább, mert felpere­sek neki az A. alatti szerződés 12. pontjában a tulajdonjog előjegy­zését is megengedték, mindenesetre oly czélzattal, hogy felperesek az ő viszonkötelezettségüket t. i. a birtok tehermentesítését elmulasztot­ták, sőt ennek eszközlését megtagadták, alperes jogosan szüntethette meg a további fizetéseket s az adásvételi szerződés 13. pontjának súlya alá esettnek nem tekinthető; minélfogva helyesen utasította el a másodbiróság felpereseket keresetükkel. 12. Azon elvből kifolyólag, hogy szabályszerű idézés nélkül senki sem marasztalható: ha a perbe idézett házastársak egyike a tárgyalás előtt elhalt, s felperes a tárgyalásnál ennélfogva a megjelent házastársat, mint elhalt nejétől származott gyermekei gond­nokát is kéri warasztaltatni, e kérelmével elutasítandó. (1877. márczius 21-én 2270. sz. a.) D. Herskó felperesnek Sz. Lajos és neje ellen 158 frt tartozás s jár. iránt indított perében alperes neje időközben elhalván, felpe-

Next

/
Oldalképek
Tartalom