Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XVII. folyam (Budapest, 1878)

10 volt és igénylőnek előbbi férje F. József után két ló és két szekere, és két bizott sertése volt, mely utóbbit egybekelése előtt leöletett; bár tanuk az ugyanazonosságot igazolni nem képesek, minthogy azonban ezek női hozományt képeznek, ós az egyik ló megdöglése a másiknak vétel utjáni kicserélése által igénylő felperesre az első férjétől háramlott tárgyakat képviselik, ugyanazért ezen tárgyak felperesnek tulajdonjogilag kiszolgáltatandók voltak ; a mi pedig alperestől lefoglalt két darab sertést illeti, miután ezek a tanuk vallomásai szerint felperes és végrehajtást szenvedett férje házassága alatt szereztettek és igényelőre első férjétől maradt két hizót leölette és férjével ós árváival közösen felemésztette, a meglevő két sertés közszerzeménynek, miből fele felperest, fele pedig K. János végrehajtást szenvedettet illeti, biróilag tekintetvén, felperes igénylőnek csakis az árnak fele része szolgáltathatott ki, másik fele részét pedig végrehajtást szenvedettnek a birói zár alatt levőnek kimondani kellett. Mindkét fél felebbezése folytán a budapesti kir. ítélőtábla 1876, évi ápril 26-án 18484. sz. a. kozetkező végzést hozott: Az eljáró bíróság végzése megváltoztatik, felperes keresetével elutasittatik. Indokok. Mert a kihallgatott tanuk állítják ugyan, hogy felperesre első férjétől két ló és szekér maradt, azonban ezek azt is bizonyítják, hogy a ló és szekér elcseréltetett, illetőleg eladatván, más vétetett, a sertésekre nézve pedig, hogy azt a házasság ideje alatt szerezték; minthogy pedig a családi háztartásban annak felszereléséhez szükséges tárgyak mindig a férj, mint a család fentartója által szereztetnek és ilyeneknek tekintendők, ennek ellenkezőjét pedig a tanuk nem bizonyították, máskülönben közszerzemény czimén a feleség a házasság fenállása alatt mit sem követelhet: ennélfogva az elsőbiróság végzésének megváltoztatása mellett felperest keresetével elutasítani kellett. Felperesnek ujabbi felebbezése folytán a m. kir. Curia mint legfőbb ítélőszék következő végzést "hozott: A budapesti királyi Ítélőtáblának végzése helyben hagyatik. Indokok. Mert felperes a lefoglalt tárgyakat irányadó keresetlevelében nem is közszerzemény, hanem hozomány czimén követelte tulajdonának, ugy de azok sem egyik sem másik czimen megítélhetők nem voltak, és pedig hozomány czimén azért nem, mert a bizonyításul felhívott tanuknak hit alatti vallomásaiból épen ellenkezőleg az tűnik ki, hogy a kérdéses tárgyak a házasság folyama