Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XVII. folyam (Budapest, 1878)

61 mert alperes a 27. alattival csakugyan kitüntette, hogy kereskedőnek bejegyeztetett, de továbbá igazolta azt is, hogy jelen kereset már a kereskedelmi törvény életbelépte ideje alfitt indíttatott meg — azon körülményt pedig felperes be nem győzte, hogy alperes csak kis iparosként üzi üzletét, mely körülmény amúgy is czáfolatát nyeri a becsatolt 27. alatti végzés által, a hol nyiltan ki van téve, hogy csakugyan kereskedőnek jegyeztetett be; — mi által annak ebbeli jellege többé kétségbe nem vonható, — alaki tekintetében nem volt a kereset letárgyalandó, mert az igazságügyi ministerium 1875. évi deczember 1-én 37200. sz. az eljárást szabályzó rendelet 9. §. nyilvánvalókig előszabja, hogy a kereset küllapján a biróság mint kereskedelmi biróság jelölendő ki. Mindezeknél fogva az illetékesség leszállítandó és felperes a költségekben elmarasztalandó volt. Ezen végzés ellen felperes részéről semmiségi panasz adatott be. A magyar kir. Curia mint semmitőszók a semmiségi panasznak helyt adott, a neheztelt végzést a ptrs. 295. §. 5. pontja alapján megsemmisitette, s azt illetékesnek mondván ki, további törvényszerű eljárásra utasította; Mert az alperesnek magán czóge alatt a kereskedelmi egyéni czégek jegyzékébe bejegyzett kereskedelmi üzletére nézve, a peres felek közt állítólag fennállott társasági viszonyból, annak feloszlatása folytán támasztott, ekként alperesre nézve kétségtelenül kereskedelmi ügyletet képező és tárgyára nézve a 300 frt értéket meg nem haladó keresetre nézve, a kir. járásbíróság mint alperes személyes bírósága, a ptrs. 93. §. a) pontja és a kereskedelmi ügyek illetékességét szabályozó miniszteri rendelet 7. §. 1. pontja értelmében is illetékes: — azon körülmény tehát, hogy a kereset, melyet neheztelt végzésében mint kereskedelmi biróság hatásköréhez tartozandónak kijelentett, hozzá mint sommás és nem mint kereskedelmi bírósághoz adatott be, a bírói illetőség meg nem állapítása ós felperes keresetének való elutasítására törvényes alapul nem szolgálhatott; s mert a miniszteri rend. 9. §-ában előirt kereseti külkellék hiánya, egyedül annak a tárgyalás előtt kijavítás végett való visszaadását, nem pedig annak elutasítását indokolhatta volna.