Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XVII. folyam (Budapest, 1878)

23 illetőségre vonatkozólag, a ptrdt. 297. §-a 21. pontja alapján megsemmisítette ; mert habár nem szenved kétséget, hogy az ordasi 122. számú tjkben felvett zsellérház után kiosztott legelőilletőség érintett tjkvi jószág kerttartozékát képezi, s végrehajtónak C. 1. a. bekebelezett zálogjoga ezen tartozékra is kihat, — tekintve mindazonáltal, hogy az 1871. évi 53. törv. cz. 56. §-a szerint az egyénileg kiosztott ily legelőilletősóg is szabad adásvétel tárgyát képezi, — tekintve továbbá, hogy panaszló ezen legelőilletőségre tulajdonjogát a telekkönyvek átalakítása tárgyában 1869. évben kelt szabályrendelet 7. §-a b) pontja értelmében a végrehajtási zálogjog bekebelezését megelőzőleg feljegyeztette, annál fogva ezen legelőilletőségre az árverés a végrehajtás tűrésére itóletileg nem kötelezett uj tulajdonos ellen elrendelhető ós foganatosítható nem volt. 16. Tekintve, hogy a ra. kir. Cnria mint semmitöszék oly esetben is, midőn az eljárás az alsó bíróságot illetéktelennek mondja ki, az ezen eljárás folyamán felmerült perköltségek iránti határozathozatalába elsöfolyamodásilag a ptrt. 4. 55 és 303. §§-ai szerint nem boesájtkozhatik, az ily költségek megítélése pedig a ptrt. 251. s-a szerint az illetéktelenség kimondása esetében sem utasítható az illetékessé vált bíróság előtt folyamatba teendő perre vagy külön per útjára,— minek folytán az ily költségek iránti határozat az eljárt elsöfolyauiodási bíróságnál szorgalmazandó. (Teljes ülési megállapodás.) (1877. febr. 14. 2075/2074. sz. a. telj. ül. hozott határozat.) S. János felperesnek P. Fülöp alperes elleni perében a bpesti kir. keresk. és váltótörvényszók 1876. évi deczember 11-én 132022. sz. a. hozott végzésével alperes kórelme folytán munkadíj ós költség fejében 30 frt 50 krnyi összeget állapított meg, mely végzés ellen felperes 141326. sz. a. semmiségi panaszt adott be, felhozván, hogy az eljáró bíróság ezen ügyben alperes részéről közbenvetett semmisógi panasz folytán illetéktelennek mondatott ki s mint ilyen hatáskörén túlterjeszkedett, midőn vógzésileg felperest a kereseti költségekben elmarasztalta. A költségek rendes perben magában az ítéletben ítélhetők meg, nem pedig a fél egyoldalú kérelmére az ellenfél meghallgatása nólkü 1 külön végzésben, — a neheztelt végzés végre semmis azért is, mert az illetékesség kérdésében két egymással ellenkező határozat hozatott, miután az elsőfolyamodásu törvszék magát illetékesnek mondotta ki; a magy. kir. Curia mint semmitőszók pedig az illetősé-