Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XVII. folyam (Budapest, 1878)

122 maga vette fel és az érette járó bért ő fizette ki; beigazolta továbbá K. Róza tanuja vallomásával félbizonyitók erejéig, miszerint a foglalási jegyzőkönyv 2. 9. 19. 23. tételei alatt felvett ingóságokat felperes vásárolta és kifizette: nem különben, hogy az 1. 4. 5 6. 11. 13. 25. 26. tétel alattiakat atyjától kapta; továbbá F. Jakab mostoha atyjától, névszerint az 1. 4. 5. 6. 8. 11 — 17. 21. 24—28. tétel alattiakat részben ajándékba, részben csekély árért kapta. Miután pedig azon körülmény, hogy F. Jakab, felperesnek mostoha atyja tanúvallomását tekintettel a ptr. 193. §., ugy tekintettel a per körülményeire meg nem erőtlenitheti, mindezeknél fogva a hivatkozott tanuk vallomásaihoz felperesnek a pótesküt odaitélni s annak levagy le nem tótelétől kellett az ügy kimenetelét függővé tenni. A budapesti kir. itélő tábla alpereseknek felebbezése folytán 1876. évi július 17-ón következő végzést hozott: Az eljáró elsőbiróság végzése a 3. 7. 10. 18. 20. és 22. tétel sz. a. ingóságokra vonatkozó nem neheztelt részében érintetlenül hagyatván, a többi kereseti ingóságokra és a perköltségekre vonatkozó felebbezett részében megváltoztatik, és felperes igénykeresetétől az 1. 2. 4. 5. 6. 8. 9. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 19. 21. 23. 24. 25. 26. 27. és 28. tétel sz. a. ingóságokra nézve is feltétlenül elmozdittatik. Mert: a házassági együttélet ideje alatt szerzett ingóságok, ha a nő által vásároltattak is, rendszerint a férj mint családfő értókén szerzetteknek levén vélelmezendők, azon körülmény, hogy a kérdéses ingóságok egy része felperes által vásároltatott, tulajdonjogát ugyanezen ingóságokra nézve annál kevósbbé állapithatja meg, mivel a vásárlásnak saját hozományi vagy külön szerzeményi értéken történt vásárlása esetében is felperes egyedül csak beruházott értékének férje ellen a törvény által meghatározott esetekbeni kifizetését vagy biztosítását követelhetné, de a tulajdonjog igénylésére még a jelzett körülmény bebizonyításának esetében sem birna jogosultsággal. Mert: felpei-es F. Jakab tanú vallomása szerint ajándékba kapott másik részét a kereseti ingóságoknak tótelenként meg nem nevezvén, sőt tanujának ez irányban leendő kihallgatását nem kérelmezvén, ha nevezett tanúnak mint mostoha apának az ajándékozásra nézve tett vallomása törvényszerű fél bizonyítékul elfogadtatnék is, felperes részére a póteskü és ennek letétele esetében a részbeni tulajdonjog megítélhető nem volna ; mert: a B. alatti bizonyítványban foglalt azon körülmény,