Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XVII. folyam (Budapest, 1878)

11!) nálatára szolgáló tárgyakat továbbra is birói zár alatt hagyni kellett. m Ezen másodbirósági ítélet ellen felperes adván be felebbezóst, a magy. kir. Curia mint legfőbb ítélőszék következő végzést hozott: A másodbiróság végzése helybenhagyatik. Indok. Mert: felperes saj;ít nyilatkozata szerint, férje, t. i. végrehajtást szenvedett fél, felperes üzletében mint üzletvezető szerezhetési hatáskörrel bir. A közös háztartás szükségletei fedezése tekintetéből beszerzett tárgyak tehát a férj, mint törvény szerint főszerző tulajdonának tekintendők lévén, a különben is férfihasználatra szolgáló és II. rendű alperes birlalásában talált revolver ós utazó-bunda, mint ennek tulajdona felperesnek oda Ítélhető nem volt. 82. Íz 1868. XIXI. törvczikk életbeléptetése előtt keletkezett tartozások ntán teljesített nagyobb kamatfizetések csakis az illetőnek saját felperessége alatt indítandó per utján követelhetők vissza; az említett törvény életbeléptetése után keletkezett tartozások ntán közmegegyezés folytán önkényt és tényleg teljesített nagyobb fizetések vissza nem követelhetők, és a kamat czíinén teljesített bár nagyobb fizetések a töketartozás törlesztésére nem szolgálhatnak. (1877. évi január hó 24-én 425. sz. a.) B. Jakab felperesnek, B. Simon és U. Vaszilie elleni 350 frt töke-hátralék és járulékai iránti perében az elsőbiróság következő ítéletet hozott: Alperesek egyetemlegesen kötelesek felperesnek 350 frt tőkét, ez után 1875. évi január 1-től járó 24°/o kamatot megfizetni. Alperesek 150 frt viszkeresetükkel elutasittatnak. Indokok. Minthogy alperesek az A. alatti kötelezvény valódiságát beismerték és felperes tagadása ellenében bebizonyítani nem tudták, hogy a kétségbe nem vont kötelezvény teljes értékét felperesnek kifizették, alpereseket az egyetemlegesség kikötése mellett a prdtrts 166. §-a alapján a kereseti 350 frt tőkében annyival is inkább elmarasztalni kellett, mivel, ha alperesek a kereseti összeget kifizették és a kötelezvény értékét egészben törlesztették volna, a kötelezvény felperes birtokában nem lehetne. Kötelezni kellett alpereseket a kereseti tőke után 24°/o kamat fizetésére is, mert az által, hogy alperesek a kamatokra nézve felperes által kínált főesküt el nem fogadták, a prdtrts 233. §-a értelmében nemcsak azt