Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XVII. folyam (Budapest, 1878)

107 előadását valószínűvé teszik ugyan, de a csak valószínűségen ós következtetéseken alapuló bizonyíték hiányában a felperes által elfogadott föesküt kellett ugyanannak odaitólni. Alperesnek felebbezése folytán a magyar királyi Curia mint legfőbb ítélőszék a másodbiróság itóletónek megváltoztatásával, az elsőbiróság ítéletét hagyta indokainál fogva helyben. 74. A beeslöeskü fsak ugy ítélhető meg kártérítési követeléseknél, ha a kár megtörténte bebizonyíttatott. (1876. évi november hó 8-án 9486. sz. a.) K. Nuta felperesnek, J. Fedor és G. Vaszili alperesek elleni 120 frt iránti perében az elsőbiróság alperes J. Fedor és Gr. Vaszili alpereseket a beperelt 120 frt kárösszeg, ennek 1871. évi október hó 5-étöl járó 6u/o kamatai megfizetésében azon esetre, ha felperes a becslóesküt arra leteszi, hogy ő, felperes, az által, hogy alperesek az A. alatti szerződésben foglalt kötelezettségüknek eleget nem téve, neki (felperesnek) 120 forint kárt okoztak —elmarasztalta. Alpereseknek felebbezése folytán a budapesti királyi Ítélőtábla 1875. évi október hó 12 kén 24345. szám alatt következőleg itélt: Az elsöbirósági ítéletnek megváltoztatása mellett, felperes keresetével feltétlenül elutasittatik. Indokok. Felperes az A. alatti szerződésnek egy részébeni teljesítéséből állítólag származott kárának megtérítése iránt indítván keresetét, tartozott volna a kár mibenlétét és valóságát alperesek tagadásával szemben beigazolni. Felperes azonban ez irányban egyedül becslőesküjét ajánlván fel, nemcsak bizonyítékot nem hozott fel, hanem puszta állításai is egymástól eltérők, amennyiben keresetében azt adja elő, hogy a 120 frt kár a fűrész-tőkék fel nem használhatásából ós nem értókesithetéséből eredt, tárgyaláskor ellenben azt állítja, miszerint a kár onnan származott, hogy később a munkáltatásért többet fizetett, és a zsindely árában kedvezőtlen árkülönbözet állott be. Tekintve, hogy a polg. prst 237. §-a szerint becslőeskü megítélésének csak az esetben van helye, ha a kárkövetelés valóságára nézve kétségtelen, mennyiségére nézve pedig máskép be nem bizonyítható ; felperes pedig egyrészt azt, hogy az alperesek állítólagos