Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XVII. folyam (Budapest, 1878)

93 ellen 1000 frt tőke ős járulékai iránt indított perében az elsőbiróság alperest a kereseti töke ós járulékainak megfizetésére kötelezte. A budapesti kir. ítélő tábla 1876. július 18-án 21179. sz. a. hozott ítéletével: az elsőbiróság ítéletét akkép változtatta meg, hogy elsőrendű alperest mint egyenes adóst 783 frt 662/6 kr tőkének s ennek 1874. márczius 1-től számítandó 20% kamatainak megfizetésére feltétlenül, II. rendű alperest pedig csak akkor ós annyiban kötelezte, mennyiben a marasztalási tőkére I. rendű alperestől annak vagyontalansága folytán kielégítést nem nyerhetne : következő indokoknál fogva[: minthogy a D. alatti kötvényben kamat nem lett kikötve, az 1868. XXXI. törv. czikk 2. §-a szerint pedig ily esetben csak a lejárat utáni 6% késedelmi kamat követelhető, a D. alatti kötvényre irt nyugták szerint 1874. február végéig felperes szerint is csak szóbeli kikötés alapján fizetett 12%-nyi összesen 420 frt kamatból 170 frt 33 kr mint 1871. márczius 1-től 1874. deczember végéig járó 6% késedelmi kamat és további 33 frt 35 2/6 kr a B. alatti levél alapján, mint már irásilag kötelezett 20% s két havi kamat volt csak tekintetbe vehető, a 420 frtnak további 216 frt 334/ö krt tevő része pedig, minthogy ezt I. rendű alperes illetéktelenül fizette, s igy visszakövetelhető lett volna, I. rendű alperes kérelméhez képest az 1000 frt tőkéből leszámítandó volt, minélfogva felperes tőkekövetelése 1874. február utolsó napján 783 frt 662/6 krig törlesztettnek tűnik ki. Alperesek ehez képest voltak marasztalandók, azonban II. rendű alperesnél tekintetbe kellett venni, hogy az I. rendű alperes által B. szerint 1874. január 1-től kezdve kötelezett 20% kamat II. rendű alperest nem kötelezi, minthogy az csak már a kezesség elvállalása után hozzájárulása nélkül törtónt; különben II. rendű alperes mint kezes, kezessége által biztosított tőkéért, késedelmi kamataiért és a perköltségekórt is felel. A m. kir. Curia mint legfőbb ítélőszék pedig következő ítéletet hozott: A másodbirósági ítélet megváltoztatásával az elsőbiróság ítélete oly módosítással, hogy a marasztalási tőkeösszeg után fizetendő kamat a kereseti kérelemhez képest csupán 1874. márczius 1-től számítandó lészen, hagyatik helyben az abban felhozott indokokon kivül még azért is, mert a D. alatti kötelezvényre vezetett elismervények szerint önként fizetett kamatokat tőketörlesztésül beleérteni és visszakövetelni nem lehet; II. rendű alperesre vonatkozólag pedig azért, mert a 20% kamat a B. alatti levél tartalmaként a kezesség