Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XVII. folyam (Budapest, 1878)

71 Azon esetre ellenben, ha alperesi részről az odaítélt póteskü le nem tétetnék, alperesek az egész kereseti foglaló kótszerege iránti 10000 frtnyi követelési tőkében és kamatokban voltak elmarasztalandók, ós igy az elsöbirósági itólet azon rendelkezések, mely ez esetre alpe­reseket 7000 frtnyi tőke öszszegnek és kamatainak megfizetésére kötelezte, azért kellett megváltoztatni, mivel alperesek felperes czég tagadása ellenében nem igazolták, hogy az a szobi vasúti állomásnál alperes jogelődjétől 3000 frt értékű talpfát a szerződós értelmében valósággal átvette volna, ily körülmények között azonban alperesek ezen követelése felperesi követelésbe beszámítható nem volt. A magy. kir. Curia mint legfőbb Ítélőszék a budapesti kir. tábla ítéletét megváltoztatta és az elsőbiróság ítéletét hagyta helyben : mert felperes czég mint ki az általa lefizetett foglaló kótsze­regét szerződésszegés alapján vette keresetbe, első sorban azt tartozott volna bizonyítani, miszerint szerződési kötelezettségének a maga részéről eleget tett, azonban erre nézve alperesi határozott ta­gadás ellenében bizonyítékot nem szolgáltatott, s jóllehet keresetével már ez oknál fogva feltótlenül elutasítandó lett volna, és pedig annyival inkább, mert alperesek ezen felül a 7—12. sz. a. becsatolt felperesi czég eredeti leveleivel azt is igazolták, hogy alperesek ma guk részéről a szerződést teljesíteni készek voltak, ellenben épen felperes czég szerződésbeli kötelezettségének meg nem felelt. Ámbár tehát mint fentebb kifejtetett, felperes czég keresetével feltétlenül elutasítandó lett volna, minthogy azonban alperesek az őket csak a főeskütől feltételezetten felmentő elsöbirósági ítélet ellen felebbezés­sel nem éltek s azért az előnyökre megváltoztatható nem volt, ez oknál fogva a királyi tábla ítéletének megváltoztatásával az első­biróság ítéletét kellett helyben hagyni. 50. 1. Ha a munkás a munkaadó ellen okmányai visszatartása miatt kártérítési keresetet indít az alapon, hogy ez okmányok hiánya miatt helyet nem kaphatott, tartozik bebizonyítani, hogy helyet valóban keresett s esakis a fentebbi ok miatt nem nyerhetett alkalmazást. 1. Ha a mnnkás a munkaadó ellen okmányai visszatartása által szenvedett kár meg­térítése iránt pert indit, tartozik a per megindítása előtt a munkaadót okmányai visszadása iránt hatósági úton felszólítani. (1876. november 15-én 10351. sz. a.) ö. Sámuel felperesnek G. Jakab és G. Sámuel ellen 290 frt 72 kr s járulókai iránt indított perében az elsőbiróság felperest kere­setével elutasította.

Next

/
Oldalképek
Tartalom