Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XVII. folyam (Budapest, 1878)

41 1—15 sor szám alatt felvett birtokból végrehajtás utján kielégíthesse : mert másod- s harmadrendű alperesek mint a jelzálogul szolgáló birtok tulajdonosai pereltetvén, mint olyanok egyedül a végrehajtás tűrésére voltak kötelezhetők. Ez irányban tehát a különben indokolásánál fogva helyt álló elsőbirósági ítéletet meg kellett változtatni. A magy. kir. Curia mint legfőbb Ítélőszék a budapesti királyi ítélőtábla fentebbi ítéletét indokainál fogva helybenhagyta. 27. 1 jogtalan italmérés és illetve a korcsiuáltatási regálé jog terjedelme körül felmerült vitás kérdések folytáu per csak akkor indítható, ha a barátságos uton való kiegyenlítés a törvényhatóság által előbb megkísértetett. (1876. október 30. 10435. sz. alatt.) M. Simon felperesnek R. Péter alperes ellen jogtalan bormérós által okozott 40 frt kár megtérítése s járulékai iránt indított perében az elsőbiróság felperest keresetével elutasította. A budapesti kir. ítélőtábla 1876. évi július 11. napján hozott ítéletével az elsőbiróság ítéletét helybenhagyta : mert a jogtalan italmérés iránti panasz jogosultságának megalapítása és az ez által szenvedett sérelem orvoslása első sorban közigazgatási eljárásra tartozik és csak a mennyiben a közigazgatási hatóságnak jogérvényes határozata által a szenvedett sérelem jogosultnak mondatott ki, s ez által a fél netán szenvedett kárát pótolva nem látja, van helye a bíróság előtt indítandó kártérítési keresetnek: ennélfogva az elsőbiróság ítélete helyben volt hagyandó. A m. kir. Curia mint legfőbb Ítélőszék a budapesti kir. ítélőtábla fentebbi ítéletét helybenhagyta: mert felperes azt, hogy a kérdés alatti községi korcsma alpereseknek a községi elöljáróság által haszonbérbe az 1874. évi utolsó, nem pedig csak karácson napjáig adatott, kétségbe nem vonván, első sorban önkényt azon kérdés döntendő el, ha vájjon az érintett korcsmajog a község rendelkezése alá azon kiterjedésben tartozik-e a milyenben azt bérbe adta; mint hogy azonban az 1871. XVIII. törv. czikk 107. §-a ilyen esetekben azt rendeli, miszerint hasonló kérdések előfordultával, a törvényhatóság előtt barátságos kiegyezési kisórletet eszközöljön, felperes pedig ennek megtörténtét nem is állítja, annyival kevésbé bizonyitja, ugyanazért az annak mellőzésé-