Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XVI. folyam (Budapest, 1877)
51 2. Nem a kézi zálogul adott értékpapírokból leendő kielégítés végett, hanem erre való szoritkozás nélkül általában esak a kölcsönzött összegnek visszafizetése iránt indított kereset, mely nem kereskedő ellen van irányozva, a kereskedelmi bíróság illetékessége alá nem tartozik. (1876. évi június 14-én 9528. sz. alatt kelt határozat.) W. Adolf bankár J. József ellen a budapesti kereskedelmi és váltótörvényszék előtt könyvkivonat alapján 2148 frt 72 kr. és járulékai iránt keresetet indított, előadván, hogy alperes részvények és sorsjegyek zálogbaadása mellett kölcsönt vett fel, melyből az eladott sorsjegyek árának levonása után alperes még a fentebbi összeggel adós maradt. Alperes kifogást tett a kereskedelmi bíróság illetékessége ellen, miután ö nem kereskedő, hanem földbirtokos, s az általa felvett kölcsön kereskedelmi ügyletnek nem tekinthető. Felperes pedig a kereskedelmi bíróság illetékességét megállapittatni kéri, mivel az ő banküzletéhez tartozó ilynemű ügylet a kereskedelmi törvény 259. és 260. §§-ai szerint kereskedelmi ügyletet képez. A kereskedelmi és váltótörvényszék az illetékességi kifogásnak helyt adott, mert a kereskedelmi törvény 258. §. 3. pontja szerint egyedül az állampapírok, részvények s kereskedelmi forgalom tárgyát képező értékpapírok vétele vagy egyébkénti megszerzése tekintetik kereskedelmi ügyletnek; minélfogva a vevő vagy zálogba vevő irányában az ily ügyletből keletkezett perek a keresk.biróság elé tartoznak, de az eladó vagy zálogbaadó nem állván kereskedelmi ügyletben, irányában a tárgyi illetőség csak azon esetben lenne megállapítható, ha alperes az eladást vagy zálogbaadást kereskedelmi üzlete körében tette volna, tekintve tehát, hogy felperes nem az elj. rendt. 6. §. 10. pontja szerint a zálogtárgyakbóli kielégittetését vagy megtartási jogának érvényesítését, hanem a zálogra adott kölcsön megfizetését követeli; s tekintve, hogy alperes nem kereskedő, tehát állásánál fogva sem foghat kereskedelmi ügyletbe, a kifogás alapos. Ez ellen felperes semmiségi panaszszal élvén, a m. kir. Curia mint semmitŐ3zék azt elvetette; mert felperes keresetének tartalma szerint a kereskedői minőségét nélkülöző alperestől nem a zálogtárgyakbóli kielégítését avagy megtartási jogának érvényesítését, hanem csupán a zálogra adott kölcsön megfizetését követeli; ezen ügylet pedig a kereskedelmi törv. 258. §. 3. pontja szerint alperes irányában kereskedelmi ügyletet nem képez, s igy az eljáró bíróság törvényesen jelentette ki magát illetéktelennek. 4*
