Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XVI. folyam (Budapest, 1877)

26 egyezett, azok a vizsgálati napló 8-dik tételének csatolmányait képezik, s azért, mint valóságos bűnvizsgálati irományok, az 53. §. utasításához képest a vádló kívánságára okvetetlenül felolvasandók voltak. 4. A semmiségi panasz ezen pontjának tartalma szerint, vádlott törvény engedte személyes védekezhetési jogától elesett volna az által, hogy a német tolmács idő előtt elbocsájtatott, s e miatt a tárgyalás előadásai előtte érthetetlenek maradtak. Ennek ellenében a jegyzőkönyv azt igazolja : hegy a vádlott magát a tárgyalás egész folyama alatt önválasztotta védője által képviseltette, ki védői tisztét, a megengedhetés korlátai közt, minden irányban kimerítőleg gyakorolta; hogy a tárgyalás folyamában elmondottaknak tolmácsoltatása sem a vádlott, sem védője részéről nem kéretvén, védekezés szempontjából a német tolmácsnak mikor lett elbocsátása közömbössé válik; hogy továbbá a vádlott ugy a vádlevól felolvasása után, mint a vitázat berekesztése előtt kijelentette, hogy személyesen szólani nem kiván; s hogy mind ezeknél fogva a védelem jogtalan korlátozásának következve az 57. §. szabályának megsértése fenn nem forgott. 5. Mennyiben sértetett meg végre a törvény az által, hogy a szolgálat tételre berendelt azon esküdtek, kik a hivatalos nyelvet kellő mérvben nem birták, a szolgálat alól bíróságilag felmentettek, az a semmitőszékvizsgálatának nem lehetett tárgya azért, mivel a felek az esküdtszéknek akkópeni megalakulására a mint az valóban történt, kifejezetten belenyugodtak, — az pedig, hogy vádlott az esküdteknek, a hivatalos nyelv nem bírása miatt lett szolgálat alóli felmentéséről csak utólag értesült volna : az ellenkezőt tanúsító jegyzőkönyvvel szemben, figyelembe nem jöhetett. 50. Az örökösödési (peren kívüli) eljárás közben, illetékes bíró előtt létrejött egyesség végrehajtás elrendelése alapjául az esetben sem szolgálhat, ha abban a felek bizonyos kötelezettségeknek különbeni végrehajtás terhe alatt leendő fizetését vállalták el. (1876. január hó 20-án 156. sz. a. hozott határozat.) A. Mózesné és társa ugy P. György között az örökösödési eljárás közben egyesség jött létre, melyszerint P. György örökösre a hagyatéki ingatlan vagyon azon kötelezettséggel engedtetett át, hogy nő testvéreinek végrehajtás terhe mellett örökrészükként bizo-