Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XVI. folyam (Budapest, 1877)
35. A marosvásárhelyi kir. ítélő tábla területén, hol még az osztrák ált. polg. törvénykönyv érvényben van, a hagyaték hitelezőinek azon torvénykönyv 813. §-a által megengedett egybehivása esetében, a hirdetmény kibocsátásának lehet-e felfüggesztő hatálya a már elrendelt végrehajtás foganatosítására ? . . . . II. FEJEZET. Végrehajtás az ingokra. (381—412. §§.) 16. A fővárosi kerületi esküdt tiszteletdija a foglalás alól kivéve nincs 23. A fővárosi kerületi esküdtek tiszteletdija lefoglalható-e? 29. Oly esetben, midőn a köztisztviselő fizetésének 300 frtot tul haladó része még az 1876 évi XXXI. t. czikk életbe lépte előtt lefoglaltatott, azon törvény 1. §-a, mely szerint a fizetés egy harmada, illetve annak 600 frtot tul nem haladó része a foglalás alól ment, — alkalmazható-e a törvény életbe lépte után esedékessé vált fizetésrészletekre III. FEJEZET. Végrehajtás az ingatlanokra (413—462. §§.) 2. Tekintve a ptrs. 298. §-a b) pontjának világos rendeletét, a 297. §. 14. és 15-ik pontjára alapitott semmiségi panaszszal mindaddig lehet élni, mig a kiküldő telekkönyvi hatóság az árverési jegyzőkönyvet el nem intézte. — (Teljes ülési megállapodás.) 3. Tekintve a ptrs. 445. §-át s a 298. §. b) pontját, azon körülmény, hogy adóköveteléseket érdeklő tulajdoni vagy elsőbbségi igényekben a kincstár képviseletében valamely hivatalnok jelenik meg, magában véve hivatalból észlelendő semmiségi okot nem képez. — (Teljes ülési megállapodás.) 34. A telekk. rendtartás 74. §-a összhangzásba levén hozandó a jelenleg érvényben levő örökösödési eljárással,mely szerint örökösödési nyilatkozat beadása és a hivatalbóli tárgyalás általánosan kötelezőleg előirva nincs, az örökös ellen az örökséghez tartozó ingatlanokra a hitelezők biztositást előjegyzés vagy bekeblezés által ily nyilatkozat vagy tárgyalás hiányában mely esetben nyerhetnek? 39. Tekintve, hogy az 1871. évi 53-dik t. cz. 19. 57. és 92. §§-a folytán, melyek szerint a maradványföldek után járó váltságtőke a telekjegyzőkönyv birtoklapján bejegyzendő s a birtokot minden birtokos irányában tekintet nélkül, hogy ugyan arra az ingatlan átruházása ezen bejegyzés előtt vagy után történt-e? egyaránt terheli, a birtokos azonban, ki a váltságtőke megállapítása után jött birtokba, jogelőde ellen az általa fizetett hátralékok
