Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XVI. folyam (Budapest, 1877)
303 76. Az a körülmény, hogy valamely követelés az egyenes adóstól be nem hajtható, s igy a kezes fizetési kötelezettsége beállott, rsak az egyenes adós ellen megkísértett, de sikeretien maradt végrehajtás által igazolható; s ennélfogva a végrehajtás megkísérlése a kezes fizetési kötelezettségének megállapítása végett nem mellőzhető. (1876. szeptember 6-án 7568. sz. alatt.) N. Ferencznek B. Ignácz és L. Mária házastársak ellen 425 frt haszonbér-összeg és járulékai iránti perében az elsőbiróság felperest keresetével elutasította. A budapesti kir. ítélőtábla 1876. évi ápril 12-én 4807. sz. alatt hozott ítéletével az elsőbiróság ítéletét helybenhagyta. A magyar kír. Curia mint legfőbb ítélőszék pedig következő ítéletet hozott: A budapesti kir. táblának Ítélete helybenhagyatik : mert az egyenes adós ellen végrehajtás nem vezettetvén, a C. alatti bizonyítvány arra nézve, hogy felperesi követelés az egyenes adósnál be nem hajtathatik, bizonyítékot nem szolgáltat, az egyenes adósnál vagyonhiány bemutatása nélkül pedig alperesek a megítélt összeg végrehajtás utjáni kielégítésére nem köteleztetnek. 77. 1. Nem ítélhető meg a póteskü ha a bizonyító fél az egyes tann által bizonyított tény megtörténténél nem voltjelen. 2. Póteskü csak a nem teljes bizonyíték által bizonyított tényre, s nem a perben döntő más körülményre ítélhető meg. (1876. augusztus 29-én 7865. sz. alatt.) L. Józsefnek M. Hermán ellen egy téli kabát, illetve 50 frt iránt indított perében az elsőbiróság alperest az esetre kötelezte a fizetésre, ha felperes pótesküt tesz arra, hogy néki alperes az esetre ha közbenjárása által a regálebérletet megnyeri, 50 frtos értékű téli kabátot igért jutalmul. A budapesti kir. ítélőtábla 1876. évi márczius 22-ón 3790. sz. alatt hozott ítéletével az elsőbiróság ítéletét indokainál fogva s még azért is helybenhagyta, mert alperes nem vette tagadásba, hogy a regalejog bérletét felperes közbenjárása folytán nyerte meg. A magyar kir. Curia mint legfőbb ítélőszék azonban mindkét alsóbb bírósági ítélet megváltoztatásával felperest keresetével feltótlenül elutasította: