Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XVI. folyam (Budapest, 1877)

100 A budapesti kir. ítélőtábla 1876. évi június 13-án 15860. sz. alatt hozott Ítéletével ezt az Ítéletet helybenhagyta; következő indokoknál fogva: miután minden egyes közbirtokos jogosítva van a közös birtok és annak használatában történt megháboritást törvényes uton megtorolni, és abba visszahelyezést követelni; továbbá miután a bérbeadott birtoknál a bérlő a tulajdonos nevében és jogán gyakorolja a birtoklást, és igy a tulajdonos jogosítva és hivatva van a jogos birtok és haszonélvezet megvédésére, ennélfogva felperes kereseti joga megállapítandó volt. Maga a birtokháboritást képező tény, t. i. hogy alperes a közös birtokon keresztül utat nyitott, az alperesi beismeret által, de a tanuk által is kellőleg igazolva van; minthogy pedig ezzel alperes többi birtokos társait a kérdéses térség használatában korlátozza, illetőleg azokat abban megháborította, és miután a tanuk vallomásai azt is bizonyítják, hogy a háboritás a kereset beadását megelőző egy éven belől történt; végre, hogy felperes a kérdéses térséget a háboritást megelőzőleg folytonosan mint közös birtokos használta ; mindezeknél fogva felperes keresetének helyt adva, őt a közös birtoknak a háboritást megelőző közös használatába visszahelyezni kellett. A magyar kir. Curia mint legfőbb Ítélőszék pedig következő ítéletet hozott: a budapesti kir. tábla ítélete felhozott indokainál fogva, különösen pedig azért hagyatik helyben, mert elsőrendű alperes tagadásba tulajdonképen maga sem vette, a megejtett bírói szemle és tanuk vallomásával pedig törvényszerűleg bizonyítva is van, hogy elsőrendű alperes kereseti ténye által a kérdéses térnek addigelő fennállott habár közös használatát önhatalmúlag megváltoztatta, illetőleg megháborította, minélfogva abban az előbbi állapotba való visszahelyezést elrendelni, és a budapesti kir. tábla ítéletét leginkább ezen indokokból helybenhagyni kellett. 74. Ha a foglaló kétszerege ítéltetik meg, a megítélt összeg után kamat nem jár. (1876. szeptember 6. 8735. sz. alatt.) T. Jánosnak Cz. János ellen 76 frt s járulékai iránti perében az elsöbiróság alperest a kereseti tőke és kamatainak megfizetésére kötelezte.