Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XVI. folyam (Budapest, 1877)

81 60 frt 75 kron felül, továbbá a szántás hiányából felmerült 104 frt 40 krra ugy D. Emiliának vető magára iránti 96 frt és nem teljesített szántásért követelt 98 frt és 86 krra is kiterjesztette, megváltoztatik és özv. M. Andrásnó és D. Emilia ezen összegekre nézve elsőbbségi igényükkel elutasittatnak : mert M. Andrásné nem vonta kétségbe, hogy végrehajtást szenvedett időközben a 93 frt 75 kr. haszonbéri követelésre fizetést teljesítvén, csak 60 frt 75 krral maradt tartozásban, s mert a p. t. rendt. 362. §-a a haszonbérbeadónak csak a haszonbóri összegre nézve biztosit elsőbbséget, a szántás ós vetőmag ára pedig ilyennek nem tekinthető. A m. kir. Curia pedig következő végzést hozott: Tekintve, hogy a polg. törvk. rendt. 362. §-a általában a bérbeadót a bérlósi követelésekre nézve fél évi törvényes zálogjoggal ruházta fel, a neheztelt vetőmag-árak és nem telj esitett szántási követelések pedig a keresetekhez mellékelt szerződések világos tartalma szerint, szintén a bérlési feltételek és követelésekhez tartoznak: ezekre vonatkozólag a másodbirósági végzés megváltoztatásával az elsőbirósági végzés hagyatik helyben. 58. 1. Ha a felek határozottan írásbeli szerződés megkötésében állapodtak meg, a szerződés írásba lett foglalása előtt megkötöttnek nem tekinthető. 2. Oly szerződés, melynek alapját törvény szerint meg nem engedett tény képezi, nem szolgálhat a bíróság előtt érvényesíthető kereseti jog alapjánl. (1876. augusztus 1. 6314. sz. a.) P. Péternek P. Katalin ellen 80 frt s járulékai iránti perében az elsőbiróság alperest a kereseti tőke s járulékai megfizetésében felperes által leteendő póteskü esetére elmarasztalta. A budapesti kir. itélő tábla 1876. évi márczius 27-ón 56343. sz. alatt hozott ítéletével az elsőbiróság ítéletét helybenhagyta: mert felperes tanuja által fólbizonyitékot nyújtott arra, hogy ő a kereseti összeget alperesen nem mint a házassági viszonyból eredő vagyoni követelést, hanem mint az alperes házán tett különböző helyreállitásokérti kártalanítást veszi igénybe, és azon körülmény, hogy peres felek között eziránt szóbeli szerződés jött létre, mely szerint alperesnő egész komolysággal magát kötelezte felperesnek a kereseti összeget megfizetni, alperes pedig nem is állította, annál kevésbé bizonyította, hogy a szóbeli szerződés érvénye írásbeli szerződés kiállításától lett volna feltételezve. Döntvénytár XVI. p