Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XVI. folyam (Budapest, 1877)

5 összegre elsőbbségi joggal bir, mert az alperes részére a foglalás 1875. évi május hó 13-án eszközöltetett ugyan, de a felperes részérő adóhátralék iránt előzőleg 1874. évben történt foglalás érvénytelen, minthogy a termés jövő évekre előre ingóvagyonkónt nem foglalható. P. magyar kir. adóhivatali beszedő mint felperesi képviselő az 1874. évben történt foglalás érvényességét vitatta, ós kinyilatkoztatta, hogy tekintettel az állam kedvezőtlen viszonyaira belé nem egyezik, miként a lefoglalt vételár alperes részére kiutalványoztassék, az állam 1874. évben az eladott termésre jogot szerzett, és ennélfogva a befolyt összeg őtet illeti. A lippai kir. járásbíróság 1876. évi január 15-én következő végzést hozott: Felperes m. kir. adóhivatal a magyar állam kincstár képviseletében, elsőbbségi igénykeresetével elutasittatik, az árverés alkalmával befolyt 136 frt alperes részére kiutalványoztatik: mert felperes által A. alatt bemutatott 1874. évi május 29-én kelt foglalási jegyzőkönyv érvénytelen, mivel abban a jövő 1875. évi termés lefoglaltatott; a B. alatti foglalási jegyzőkönyvnek a végrehajtás 1875. évi június 2-án ismét foganatosíttatván, mely által az 1874. évi A. alatti foglalás érvénytelenné vált. Az 1875. évben a foglalás felperes javára június hó 2-án, alperes javára ellenben ugyanazon év május 13-án foganatosíttatván, s így a lefoglalt vételárra utóbbi bir elsőbbséggel: minek folytán felperes elsőbbségi keresetével elutasittatik. Ezen végzés kihirdettetvén, felperes felebbezést jelentett be. A budapesti kir. ítélőtábla 1876. évi február 10-én 3488. sz. alatt kelt jelentésénél fogva, minthogy az emiitett bíróság azon eljárásában, mely szerint, a helyett hogy a m. kir. kincstár képviseletére jogosított kir. jogügyek igazgatóságát idézte volna meg, az adóhivatalt idézte és az ennek kiküldöttjével tartott tárgyalás folytán az ügyet érdemileg eldöntötte, a ptrt. 297. §. 15. pontjába ütköző semmiséget látván, a ptrt. 304. §. alapján az iratokat hivatalból felterjesztette. A m. kir. Curia mint semmitőszék következő határozatot hozott: Tekintve, hogy a ptrt. 445. §-a ingatlanok árverésénél is az adóhátralék bejelenthetése végett az adóhivatalt rendeli értesíttetni, s e §. rendelkezéséből kifolyólag az, hogy a kir. járásbíróság a hátra lévő adóra nézve igényelt elsőbbség felett, az adószedő bejelentése folytán határozott, hivatalból észlelendő semmiségi esetet nem képez,