Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XV. folyam (Budapest, 1877)
20 233. §-a szerint bebizonyitottnak tekintendő, ugyanazért alperes az adott 25 frt 75 kr. előlegen felül még a bemutatott számlák alapján ügyvédi illetmény fejében 18 frt 73 krban bíróilag megalapított öszszeget tartozik felperesnek fizetni, miért is abban alperes feltétlenül azért volt elmarasztalandó, mert alperes a főesküt nem azon ténykörülményre nézve fogadta el, melyre nézve az neki felperes által kináltatott, azon különben is nem ügydöntő körülményre nézve pedig, hogy felperes midőn alperes periratait visszavette, követelést nem tett, alperesnek a főeskü oda Ítélhető nem volt, mivel azzal felperes részéről meg nem kináltatott. A m. kir. Curia mint legfőbb ítélőszék a budapesti kir. tábla ítéletének megváltoztatásával az elsőbiróság Ítéletét hagyta helyben: mert alperes a tárgyalás rendjén a felperes által követelt ügyvédi dij hátralék ellenében azon kifogását is felhozta, hogy a felszámított költségek sem megítélve, sem megállapitva nincsenek. Miután épen a felperes által beadott B) és l) alatti Ítéletek bizonyítják ezen alperesi kifogás valóságát, miután felperes azon még 1858 —1859. évben folytatott perekre nézve azóta sem állapitotta meg törvényszabta módon ügyvédi dijait, miután jelen kereset mellett sem adta be azon perirományokat, melyekből kitűnő ügyvédi költségei ós munkája után dijai megállapíthatók volnának, amelyekről pedig épen az általa l) alatt adott elismervény tanúsítja, hogy az abban kitüntetett okmányok visszaadása alkalmával ezeket az alperesnek kezébe nem adta; felperes keresetével egyszerűen elutasítandó lett volna, miután azonban alperes az elsőbirósági itólet ellen, mely felperes elutasítását az alperes által leteendő főeskütől feltételezte, nem felebbezett : az elsőbiróság Ítéletét helyben kellett hagyni.
