Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XV. folyam (Budapest, 1877)

12 9. Kereskedői ezég nevében kötött ügylet, az esetben is, ha ily caég nem léteznék, arra nézve, ki a ezé?; nevét használta, kereskedelmi ügyletnek tekintendő. (1876. évi május 3-án 7541. sz. a. kelt határozat.) F. Miklós budapesti bejegyz. gépkereskedő, bajai K. Simon s társai czég ellen, a budapesti váltó- és keresk. törvszék, mint kereskedelmi bíróság előtt rendes keresetet inditott 1019 frt 8 kr hajóvontatási dij iránt, melyet alperes még 1875. nov. 6. tartozott volna lefizetni. Alperes kifogást tett a birói illetőség ellen, mivel a keresetlevélben nevezett czég nem létezik, tagadta, hogy kereskedő és pedig bejegyzett kereskedő lenne, következőleg jelen kereseti ügylet, a kereskedelmi törv. 259. §. értelmében, melyszerint az ott felsorolt ügyletek ha nem iparszerüleg is, de kereskedő által a kereskedői üzlet körében kötendők, — irányában kereskedelmi ügyletnek nem tekinthető; de azért sem, mivel felperes gépkereskedő s nem fuvarozási üzlet tulajdonosa, mint ilyen czég pedig nincs sehol se bejegyezve; s iparszerüleg fuvarozással nem foglalkozik; eszerint kereskedelmi ügylet fenn nem forogván, a kereskedelmi bíróság illetősége meg nem állapitható. Felperes válaszában felmutatta alperes levelét, melyet mint Simon K. et Comp. irt alá és még két levelet, melyekből kitűnik, hogy alperes a szállítást s fuvarozást iparszerüleg folytatja. Beösmeri ugyan, hogy gépkereskedő, de saját hajójával is bir, s a hajóvontatást és szállitást iparszerüleg folytatja épen ugy mint alperes, s ha alperes czég nincs is bejegyezve, a keresk. törvény 1 6. §. második bekezdése szerint a kereskedelmi bíróság illetékes. Az eljáró törvényszék f. év ápril 3-án 34532. sz. a. végzéssel az illető kifogást elvetette ; mert az alperesi társas-czég nevében megjelent K. Simon a kereseti ügylet alapját képező C. okirat valódiságát nem tagadván, miután ő ebben a társas-czéget előtüntető aláírást használt; ugy a kérdéses okirat keltekor hatályban volt 1840. 18. t. cz. 3. 4. §§-ból mint a keresk. törv. 16. §. második kikezdéséböl és 87. §-ából kifolyólag maga előnyére sem azt nem érvényesítheti, hogy ily nevü tursas-czég nem létezik, mivel ha ez igy volna, akkor ő felperest tévedésbe vitte, a mi neki előnyére, felperesnek pedig hátrányára