Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XV. folyam (Budapest, 1877)

105 Indokok. Felperes a keresetlevélhez A. és B. alatt bemellékelt okmányokkal a lefoglalt tárgyakhozi tulajdonjogát igazolta, vala­mint igazolta azt is, hogy azok neki általadattak s akként tulajdo­nába mentek által; I. rendű alperes által ezen a ptrs 165. §-a értel­mében közhitelű okmányok ellen tett kifogása annyival kevésbbé jöhetvén figyelembe, minthogy annak elbírálása, vájjon joga volt-e azt ezen bíróságnak kiállítani vagy sem, ezen bíróság hatásköréhez nem tartozik. Mindezeknél fogva felperesnek az A. alatti jegyzőkönyv 1.— 241. sz. alatt felvett tárgyakhozi tulajdonjoga igazoltnak kimon­dandó s azok a birói zár alól felmentendők voltak. Alperesnek felebbezóse folytán a budapesti királyi ítélő­tábla 1875. évi október hó 20-án 40675. szám alatt következő végzést hozott: A neheztelt elsőbirósági végzés megváltoztatásával felperes keresetével elutasittatik. Indokok. Azon birói egyesség, melyre felperes igénykeresetét alapítja, a tulajdonjog megszerzésére alkalmas bizonyitékul nem szol­gálhat, mert felperes bizonyos pénzkövetelés behajtása iránt indítván pert végrehajtást szenvedő ellen, pénzkövetelésének kielégítését a peres eljárás szabályai szerint csak birói ítélet alapján, adósa vagyo­nának birói árverés utjáni értékesítésével kereshette volna. A birói egyesség tehát, mely a per tárgyát nem képezett ingó­ságok tulajdonjoga felett köttetett, joghatálylyal nem bir. Ennélfogva felperes igénykeresetével, ezen okokból, de még azért is elutasítandó volt, mert az igényelt tárgyak foglaláskor végrehajtást szenvedett alperes birtokában találtattak. Felperesnek felebbezése folytán a magyar királyi Curia mint legfőbb ítélőszék 1876. évi február hó 8-án 950. szám alatt követ­kező végzést hozott: A másodbirósági végzés az abban felhozott indokok alapján helybenhagyatik, és pedig még azért is, mivel: a végrehajtási záloglást kevéssé megelőző időben férj és feleség között létrejött B. alatti jogügyletnek, az azon érvényes­ségét megtámadó első rendű alperes, mint harmadik személy, és az átruházást megelőző hitelező ellenében, joghatálylyal nem bir.

Next

/
Oldalképek
Tartalom