Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XV. folyam (Budapest, 1877)
105 Indokok. Felperes a keresetlevélhez A. és B. alatt bemellékelt okmányokkal a lefoglalt tárgyakhozi tulajdonjogát igazolta, valamint igazolta azt is, hogy azok neki általadattak s akként tulajdonába mentek által; I. rendű alperes által ezen a ptrs 165. §-a értelmében közhitelű okmányok ellen tett kifogása annyival kevésbbé jöhetvén figyelembe, minthogy annak elbírálása, vájjon joga volt-e azt ezen bíróságnak kiállítani vagy sem, ezen bíróság hatásköréhez nem tartozik. Mindezeknél fogva felperesnek az A. alatti jegyzőkönyv 1.— 241. sz. alatt felvett tárgyakhozi tulajdonjoga igazoltnak kimondandó s azok a birói zár alól felmentendők voltak. Alperesnek felebbezóse folytán a budapesti királyi ítélőtábla 1875. évi október hó 20-án 40675. szám alatt következő végzést hozott: A neheztelt elsőbirósági végzés megváltoztatásával felperes keresetével elutasittatik. Indokok. Azon birói egyesség, melyre felperes igénykeresetét alapítja, a tulajdonjog megszerzésére alkalmas bizonyitékul nem szolgálhat, mert felperes bizonyos pénzkövetelés behajtása iránt indítván pert végrehajtást szenvedő ellen, pénzkövetelésének kielégítését a peres eljárás szabályai szerint csak birói ítélet alapján, adósa vagyonának birói árverés utjáni értékesítésével kereshette volna. A birói egyesség tehát, mely a per tárgyát nem képezett ingóságok tulajdonjoga felett köttetett, joghatálylyal nem bir. Ennélfogva felperes igénykeresetével, ezen okokból, de még azért is elutasítandó volt, mert az igényelt tárgyak foglaláskor végrehajtást szenvedett alperes birtokában találtattak. Felperesnek felebbezése folytán a magyar királyi Curia mint legfőbb ítélőszék 1876. évi február hó 8-án 950. szám alatt következő végzést hozott: A másodbirósági végzés az abban felhozott indokok alapján helybenhagyatik, és pedig még azért is, mivel: a végrehajtási záloglást kevéssé megelőző időben férj és feleség között létrejött B. alatti jogügyletnek, az azon érvényességét megtámadó első rendű alperes, mint harmadik személy, és az átruházást megelőző hitelező ellenében, joghatálylyal nem bir.