Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XV. folyam (Budapest, 1877)

98 megidéztetóse rendesen történt s az ellen alperesek az 1874. óvi april 25-én megtartott tárgyalás alkalmával sem tettek kifogást. Mert továbbá felperesek a másolatban bemellékelt, de alperesek által nem kifogásolt úrbéri földtekermentesitési bemondási tábla kivonata szerint s pedig Sch. Jánosné szül. Sch. Mária a 81. házsz. 2/8 telkes Sch. Jánosnak K. Anna, férjezett Sch. Ferenczné pedig a 76. házsz. '-/g telkes K. Józsefnek alperes község által nem is kifogásolt jogutódai lévén, mint ilyeneket a közös erdő- s legelőböli birtok aránylagos rész annálfogva megilleti; mert a beperesitett pornói 34. sz. tjegykönyv is azt igazolta, hogy a községi legelő- s erdőtérek elkülönzés utján lettek a község birtokába átadva, hogy pedig felperesek itélet által lettek volna a legelő- és erdőtórek használatából kizárva, azt alperes úrbéres község nem bizonyította, de csak nem is állitotta, s igy alperesileg az ellenvégiratban hivatkozott és becsatoltatni kérelmezett úrbéri per betekintése nélkül is felperesek a közös erdő- és legelőtérekhez jogositottaknak voltak kimondandók. A perköltségek a felek közt a per természeténél fogva kölcsönösen megszüntetendők; ellenben az ügyvédi munkadijak s kiadások a felek irányában a törvrendtartás 252-ik §-a értelmében megállapitandók voltak. Az alperes községi biró részéről közbevetett felebbezós folytán a budapesti kir. ítélőtábla 1875. évi október hó 27-ón 628. szám a. következő végzést hozott: A királyi törvényszéknek mint úrbéri bíróságnak birói illetősége hivatalból leszállittatik, és felperesek az úrbéri bíróság előtt úrbéri úton indított keresetükkel elutasittatnak. Indokok. Mert a per tárgyát nem képezi a volt földesúr ós felperesek mint úrbéres telkesek között úrbéri viszonyból folyó kérdés szabályozása, sem pedig felperesek a volt többi úrbéresekkel szemben a legelő egyéni felosztását, vagy faizás haszonvételnek egymás közötti szabályozását, hanem a legelő- és erdőben megháborított használatábani bebocsáttatásukat, illetőleg visszahelyeztetésüket kérelmezték; ily használatbani megháboritás végett a kereset tekintet nélkül a birtok jogi természetére, nem a kivételes úrbéri bíróság, hanem a polgári ügyekbeni bíráskodásra kijelölt bíróság előtt indítandó, és nem az úrbéri, hanem a polgári törvénykezési eljárási szabályok szerint folytatandó, a keresetet, mint nem úrbéri útra tartozót, birói illetékesség szempontjából hivatalból leszállítani és felpereseket ez uton támasztott keresetükkel elutasítani kellett. Ezen végzés ellen felperes semmiségi panaszt és felebbezést