Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XV. folyam (Budapest, 1877)
81 hagyó hagyatékához tartozóknak tünteti fel, s alperesek abbeli állításukat, hogy azok részben szerzeményiek volnának, igazolni képesek nem voltak. Habár ily körülmények között felpereseket az örökhagyó halálakor érvényben volt osztr. polg. törvénykönyv 731. és 732. §§-ai az ingatlanok x/4 része törvényes öröklés jogczimén illetné, miután azonban néhai S. Antal az alperesileg 2. szám alatt csatolt s az osztr. polg. törvénykönyv 580. §-ában megszabott külkellékekkel ellátott végrendeletében általános örököséül II. rendű alperes K. Pált tette, felpereseknek a hagyatéki ingatlanokból őket törvényes örökösödés esetén illető hányadrész megítélhető nem volt, s nem jöhetett figyelembe felpereseknek a 2. szám alatti végrendelet ellen emelt azon általános kifogása, miszerint az a törvényszabta kül s belkellékekkel nem bir, mivel azon okmány külalak tekintetében az o. ptkönyv 580. §-ának megfelel, azt pedig, hogy az aláirt tanuk nem együtt voltak jelen, állitó felperesnek volna kötelességében bizonyítani, ezt azonban felperesek meg sem kísértették, az állítólag hiányzó belkellékeket pedig fel sem sorolták. Mégis miután felpereseket néhai öregatyjuk S. Antal hagyatékából az osztr. polg. törvénykönyv 762. és következő §§-ai értelmében a kötelesrész illeti, ez nékik az osztr. polg. tvkönyv 765. §-a értelmében a hagyatéki ingatlanok birói becsű utján kiderített % részében volt megítélendő, levonván mégis a végrendeletileg nékik hagyományozott összegeket, miután azok felvételét tagadásba nem vették. Az ekónt felperesek javára megállapított összegek lefizetésére alperesek voltak kötelezendők, minthogy azt, hogy a hagyatéki ingatlanok birtokában kizárólag ők vannak, elismerték, s másodrendű alperesre az osztr. polg. törvénykönyv 783. §. értelmében ezen kötelezettség úgyis mint végrendeleti általános örökösre háramlik. A kamatokhoz az örökhagyó halála mint az örökség megnyílta napjától voltak felpereseknek megítélendők, és pedig az osztr. polg. törvkönyv uralmi idejére annak 995. §-a alapján 4%-ban, a magyar törvények hatályba lépte napjától pedig 6%-ban. A budapesti kir. itélő tábla 1875. évi május hó 5-ik napján 10739. sz. alatt hozott ítéletével: az elsőbiróság ítélete oly változtatással hagyatik helyben, hogy alperesek felpereseknek köteles része kiegészítéséül csak 457 frt 25 krt s kamatait tartoznak megfizetni. Indokok: az elsőbiróság ítélete indokaiból volt a fentebbi változtatással helybenhagyandó. E változtatás indokául pedig felperesek köteles része kiszámiDöntvéuytár. XV. f