Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XV. folyam (Budapest, 1877)
75 33. 1. A tulajdonjog feltétlen hatályából kifolyólag a tulajdonosnak házán bárhol s igy szomszédjai udvarára is van joga ablakot nyitni anélkül, hogy erre szolgalmi joggal kellene bírnia; viszont azonban a szomszéd tulajdonos is jogosítva van a nyitott ablak tekintetbe vétele nélkül emelni falat saját telkén ott hol nekie tetszik. 2. A tulajdonjog korlátolására nézve szerzett jog, ha a telekkönyvben nincs is feljegyezve, a magát közvetlen kötelezett fél vagy örökösei ellen a jogosított által érvényesíthető. (1875. október 13-án 680-4. sz. alatt.) P. László felperesnek gróf Z. Anna s társai ellen a nagyszombati 415. sz. házból a 414. számú ház udvarára nyitott ablak befalaztatása iránti perében , az elsőbiróság felpereseket keresetükkel elutasította. A budapesti kir. ítélő tábla pedig 1875. évi april 1-én 3345. sz. alatt hozott Ítéletével, az elsőbiróság ítéletét helybenhagyta, következő indokoknál fogva: Jóllehet felperes azon állítása, hogy alperesek örökség utján szerezték meg a 415. számú ház tulajdonát a D. alatti telekkönyvi kivonattal bebizonyitottnak tekintendő, a keresetnek helyt adni még sem lehetett, mert felperesek alperesek tagadásával szemben az A. alatti okmány valódiságát kihallgatott tanúival nem bizonyította, a főeskü általi bizonyítás pedig, miután jelen esetben nem alperesek saját ténye forog fenn, s e bizonyíték különben is csak a végiratban s ennélfogva elkésve vétetett igénybe, a p. törvk. rendt. 230. és 232. §-nál fogva nem volt alkalmazható. Elesvén ekként felperesnek az A. alatti okmányra fektetett igénye, keresete csak azon esetben állhatna meg, ha bebizonyította volna, hogy jogérvényesen fennálló helybeli statútumok szerint az építkezési szabadság oly módon van korlátolva, miszerint ablakok a szomszédház udvara felé csak ez utóbbinak tulajdonosa engedelmével nyithatók, tekintve azonban, hogy felperes ily hatósági rendszabály fennállását nem is állította, annál kevésbé bebizonyította, teljesen nyomatéktalanná vált azon további állítása, miszerint alperesek javára az ablaknyithatási jog nincs telekkönyvileg bejegyezve, mert ezen jogosultság a szabadtulajdonnak lévén kifolyása, már a telekkönyvileg kitüntetett tulajdonjogban benn foglaltatik. A magy. kir. Curia mint legfőbb ítélőszék azonban mindkét alsóbb bírósági ítélet megváltoztatása mellett alpereseket kötelezte a nagyszombati 415. számú hátukból a 414. számú ház udvarára a
