Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XV. folyam (Budapest, 1877)

55 haszon iránti keresetével elutasittatott, részben megváltoztatandó, s alperesek mint P. Pál örökösei örökségük erejéig e czimen 45000 frt megfizetésében elmarasztalandók voltak, mert az A. alatti szerződésben a birtok általadása 1855. évi október 27-ére volt kikötve, ennélfogva felperest ezen időtől fogva a használati jog is megilleti, a mennyiben pedig őt az eladó a használatba behelyezni képes nem volt, örökösei ezen elvont használat egyenértékének megtérítésére, nem csak az A. alatti szerződésben és a B. alatti nyilatkozatban elvállalt kötelezettség és a D. alatti végrendelet 23-ik pontjában foglalt meghagyás, de a terhes szerződésből folyólag is kötelezendők voltak, mert azon érték, melyet az eladott birtok 1855. évtől 1861. évig jövedelmezett a vevőre nem elvesztett hasznot, hanem valóságos kárt képez, melyet a jóhiszemű eladó is kárpótolni tartozik. Alpereseknek azon érvelésük, hogy az a •/. alatti szerződés szerint felperest a birtok használata csak a tettleges átadás napjától kezdve illeti, s hogy alperesek jogelődje az elmulasztott átadásból netán felmerülő károkért a felelősséget a vétkes félre hárította, s továbbá, hogy a birtoknak vételára épen a birtokbavétel körül felmerülhető nehézségek végett lett oly csekélyre megállapítva, a marasztalás feloldozására indokul nem szolgálhatnak: mert a szerződésben a kötelezett s a tettleges átadás között különbség nem tétetett, ennélfogva felperes használati jogon a kötelezett átadás napjától beállottnak veendő, és pedig annyival is inkább, mivel ellenesetben az átadás elmulasztásából származható károk iránt az eladó által vállalt felelősségnek értelme sem lenne, s mert az A. alatti szerződésnek azon kitétele, hogy ki tartandó az átadás elmulasztásául azon vétkes félnek, ki kártalanítással tartozik: a B. alatti nyilatkozat és a C. alatti végrendeletben nyerte megoldását, a netáni károk pedig csak az elvont haszonvételből eredő kárra vonatkozhatnak, s végre mert azon körülmény, hogy a birtokbavétel körüli nehézségek a vételár összegére nézve befolyással voltak, mivel sem bizonyittatott. Az elvont haszon egyenértéke, tekintve, hogy a felperesi és a birósági szakértő a holdankénti jövedelmet 10 frtra, az alperesi szakértő ellenben 5 frtra becsülte, és figyelembe véve felperesnek a B. szám alatti biróság előtt tett vallomását is, a tiszta jövedelem a két összeg közötti középösszegben, azaz holdanként 7 frt 50 krban, ennélfogva 1000 hold után 7500 frtban, hat évre pedig összesen 45000 frtban megállapítandó volt. Felperest a kamatok iránti keresetével el kellett utasítani, mert