Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XV. folyam (Budapest, 1877)

51 sem biró vallomásokra, az ott megnevezett tanúk kihallgatását nem is kérvén, a bizonyítás terhét perrendellenesen alperesre akarja hárí­tani; a dolog ily állásában felperes keresetével feltétlenül el lett volna útasitandó; miután azonban alperes felebbezéssel nem élt, az ítélet tehát ennek előnyére meg nem változtatható, azt helyben­hagyni kellett. Az alperesi viszonkereseti kérelemnek helyt nem lehetett adni, mert egy részt a tulajdon odaítélése viszonkereset tárgyát nem képezi, másrészt mert szemben az épségben hagyott anyaperbeni íté­lettel a viszonkereseti kérelemnek értelme sincs. A magy. kir. Curia mint legfőbb ítélőszék a királyi táblai ítéletnek azon felebbezett részét, melyszerint alperes viszonkövetelé­sének hely nem adatott, megváltoztatta, s e részben az elsőbiróság ítéletét hagyta helyben; mert alperesnek arra irányult viszonkeresete, hogy a cserébe vett s a thuzséri 82. számú telekjegyzőkönyvben foglalt birtok tulaj­donának mondassák ki, a felperesi keresettel, ki jelen perben épen azon csereszerződést kéri érvénytelennek kimondatni, ugyanegy jog­alapból származik, és miután felperes az érvénytelenítés iránti kere­setével elutasittatott, a dolog természetéből mint egy önkényt folyik, hogy a csere fennállása mellett a cserébe adott ingatlan tulajdono­sául alperes, az érte cserébe vett felül-épitmény birtokosául pedig alperes tekintessék; de továbbá felperes a válaszban a viszonkereset ellen semmi kifogást nem tett, s igy alperes ilynemű viszonkeresettel elutasítható nem lévén, kellett részben másodbirósági ítélet megvál­toztatásával az elsőbirósági ítéletet helybenhagyni. 21. Arra nézve, hogy a bíróságon kívüli beismerés perrendszerü bizonyítékot képezzen nem szükséges, hogy az az ellenfél jelenlétében történjék, és hogy kijelentessék, hogy a beis­merés oly czélból történt légyen, hogy az bizonyítékul szolgáljon. (1875. május 26-án 4095. sz. alatt.) P. férjezett B. Katalin felperesnek P. Piacid, mint néhai P. Salamon végrendeleti örökös ellen, a csonoplyai 487. számú telek­jegyzőkönyvben A. I. alatt foglalt 3/4 telekföld felerószéhez való tulajdonjog megítélése, úgy ezen ingatlan másik fele részének vérta­gadás vétkéből leendő elvesztésének kimondása iránt indított peré­ben az elsőbiróság felperes keresetének részben helyt adott s a kere­d*

Next

/
Oldalképek
Tartalom