Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XIV. folyam (Budapest, 1876)
35 mert felperes azt, hogy alperesek az 1873. évi april 13-án létrejött egyessóg folytán régi állapotú rétjeiket az ugyanazon évi terméssel együtt, az uj állapot tettleges kihasitása és birói átadása előtt minden fenntartás nélkül átengedték volna, sem a per során, sem az elrendelt ujabb tárgyalás alkalmával legkevésbé sem igazolta, minél fogva alperesek az uj állapotnak tettleges kihasitása és átadása előtt a régi állapotú rétjeiken termett szénát, mint sajátjukat lekaszálni s elhordani jogosítottaknak találtatván: felperes keresetétől el volt mozdítandó. A m. kir. Curia mint legfőbb Ítélőszék azonban a kir. tábla ítéletének megváltoztatásával az első bíróság ítéletét főleg azért hagyta helyben: mert a B. alatti közokmány az elkülönített birtokot már 1873. évi május 18-án tettleg átadottnak tüntetvén fel, midőn alperesek már ez időben a földes urnák jutott birtok használatától eltiltattak, azt, hogy a cserében átengedett rész szénatermését maguk számára kikötötték, igazolni ők tartoztak volna, mit meg sem kisértvén, elmarasztalásuk indokolt. 127. Kárból behajtott marhának elmulasztott bejelentése a behajtó ellen nem szolgál kártérítési kereset alapjául azon esetben, ha a feljelentés elmulasztásának a marba tulajdonosa eljárása is okozójául tekinthető. (1875. april 14-én 2542. sz. alatt.) Zs. Barna felperes T. Ferencz ellen 3 drb sertés kiadása és 45 ezüst gira vagyis 180 frt s járulékai iránti perében az első bíróság alpereseket a keresetbe vett 45 ezüst girának vagyis 180 frt 1/s részének megfizetésében elmarasztalta. A pesti kir. itélő tábla 1874. évi september 29-én 32662. sz. alatt hozott Ítéletével az első biróság Ítéletét helybenhagyta : mert már alperes határozottan beismervén, hogy a behajtott 13 sertés közül 3 darabot ő tartóztatott le, ezen beismerése alapján marasztalandó volt tekintettel arra, hogy a letartóztatást 3 nap alatt az illető szolgabírónál be nem jelentette, holott a törvény szerint ezt akkor is kell tenni, ha a letartóztatott marhák tulajdonosa tudva van, de az az okozott kár és költségek megtérítése mellett a marhákat barátságos uton ki nem váltaná. A m. kir. Curia mint legfőbb ítélőszék azonban mindkét alsóbb bírósági ítélet megváltoztatásával felperest keresetével elutasította :
