Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XIV. folyam (Budapest, 1876)

29 a téglavető használatba vétele iránti igényeiket sommás visszahelye­zési rövid uton többé nem érvényesíthetik. A m. kir. Curia mint legfőbb Ítélőszék azonban mindkét alsóbb­birósági ítéletet megváltoztatta s felpereseket a kereseti téglaház használatába visszahelyezte : mert a periratokhoz csatolt 1862. évi május 31-én és 1864. évi 28-án kelt tárgyalási jegyzőkönyvekből kitűnik, hogy felperesek jogelődje R. Bernát az 1857. évi október 4-én kelt osztályos egyes­ség tartalmához képest, a kérdéses téglaégetőt 1861. november 1. napján birtokába és használatába vette, s ezért mostani alperesek ál­tal visszahelyezési perrel mint birtokban levő alperes támadtatott meg, felperesek jogelődje R. Bernát tehát ezek szerint 1861. évi november 1. napjától 1864. évi május 28-áig kétségbevonhatlanul birtokba volt osztályos egyességi jogcziménél fogva, melynek valódiságát a tárgyaláskor kihallgatott tanuk is igazolták. Az 1864. évi június 17-én R. által a megyei főispánhoz be­nyújtott folyamodásából és ugyanazon évi augusztus 24-én 267. sz. alatt kelt birói fogalmazványból továbbá kitűnik, hogy akkor felpe­resként szerepelt mostani alperesek egy részről a per tárgyát tettle­gesen elfoglalták, más részről az általuk kezdett visszahelyezési perről lemondottak, s e szerint az addig birtokban volt R-t birói közreműködés nélkül tettlegesen kimozdították, mely előzmények mellett tehát sem birói ítélet hozatalra, sem végrehajtásra szükség nem volt. Ezen az 1864. jun. havában törtónt tettleges birtokháboritás megtorlása végett adta be R. 1865. april 26-án ós igy a törvényes egy évi határidőn belül panaszát, melyben az erőszakoskodók meg­büntetése mellett, az elfoglalt téglaégetőbe leendő visszahelyeztetésót kérelmezte s melynek mint visszahelyeztetési keresetnek is tárgyalá­sára hátiratilag határidő tüzetett ki, ámbár e perben 1865. évi frjunius 7-én 161. szám alatt felperes javára hozott elsőbirósági íté­let 4094. sz. alatt másodbiróságilag megsemmisíttetett és a végre­hajtás elrendeltetett, az ítéletet megelőzött tárgyalásokban azonban annál kevésbé tekinthetők megsemmisitetteknek, mert az Ítélet csu­pán azért semmisittetett meg, mint alperesek ügyvédje a tárgyalásra meg nem jelenvén, ők személyesen magukat kellőleg védeni nem tudták. Azonban az 1866. évi april 27-én 151. sz. alatt és az 1871. évi april 27-én 191. sz. alatt benyújtott felperesi folytatólagos kere­setek s ezeknek hátiratai tanusitják egy részről azt, hogy a per né­mileg folyamatban volt, más részről pedig, hogy ennek letárgyalását

Next

/
Oldalképek
Tartalom