Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XIV. folyam (Budapest, 1876)

20 nökkeli értekezletet és tanácskozást az illető egyénekkel is lehetett volna igazolni. Az emiitett számlában jegyzett 4 rendbeli levél irásra vonat­kozólag sem lehetett felperesnek a törvk. rendt. 235. §-ában megha­tározott főesküt megítélni, mert jelen esetben nemcsak felperes, de alperes is bir a bizonyítandó körülményekről tudomással, ha a fel­számolt levelek alperesnek csakugyan elküldettek. A m. kir. Curia mint legfőbb Ítélőszék azonban a kir. tábla ítéletének megváltoztatásával az első bíróság ítéletét indokainál fogva helybenhagyta. 115. A tanúk általi bizonyítás szabályai a rágalmazás folytán indított perben is alkalmazandók lévén,ennélfogva ha a rágalmazás tényét ugyan több tanúk bizo­nyítják, azok vallomásai azonban nem az együttes jelenlétükben történt rágal­mazást bizonyítják, hanem különböző időre vonatkoznak: ily vallomások által a rágalmazás ténye perrendszerüleg bebizonyitottnak nem tekinthető. (1875. február 17-én 954. sz. alatt.) M. Józsefné felperes F. József alperes ellen 40 frt rágalmazási bírság iránt indított perében az első bíróság felperest keresetével elutasította. A budapesti kir. tábla azonban 1874. évi deczember hó 15-ón 52849. sz. alatt hozott ítéletével az első bíróság ítéletét megváltoz­tatta s alperest V3 részben, felperest 8/g részben az állampénztárt illető 20 frtnyi birságban elmarasztalta : mert a megtoroltatni kért rágalmazás D. Mihály, V. István és S. Pál tanuknak hittel erősített vallomásai által be van bizonyítva, s felperes a magasabb birsághoz való jogosultságát nem igazolván, alperest 20 frt bírságban kellett elmarasztalni. A m. kir. Curia mint legfőbb Ítélőszék pedig köVetkező Íté­letet hozott: A budapesti kir. itélő táblának fentebbi ítélete az ügy érde­mére nézve megváltoztatik, és tekintve, hogy a kihallgatott tanuknak különböző alkalmakra és különböző időre vonatkozó vallomásaival arra nézve, hogy alperes felperest ugorkalopással gyanúsította ós ezt híresztelte volna, a perrend szabályai szerint kiegészíthető fél próba sem szolgáltatott: az első bíróság ítélete hagyatik helyben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom