Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XIV. folyam (Budapest, 1876)

23 elrendelt s idei június 21-én H. József ellen foganatosított végrehaj­tás, valamint az annak alapját képező birói egyesség ellen utóbb nevezett alperes semmiségi panaszt adott be. A panaszban felhozatik, hogy a végrehajtás alapját képező egyességben a több alperesek közti egyetemlegesség kimondva nincs, panaszló tehát csak '/5 rész fizetésére szorítható, P. Antal még az idézés előtt meghalt, és igy H. Gergely annak nevében egyességre nem léphetett, de az panaszlót sem képviselhette, mert szabálysze­rűen különösen pedig egyezkedésre meghatalmazva nem volt. A magy. kir. Curia mint semmitőszék következő határozatot hozott. Az 1874. december 12-én 8405. sz. a. hozott végzést és az annak alapján teljesített végrehajtási eljárást a ptrs. 297. §. 18. pontja alapján megsemmisítette, s a kir. járásbíróságot törvényszerű határozat hozatalára utasította. Az egyességet illetőleg a semmiségi panaszt elvetette; mert eltekintve attól, hogy P. Antal ellen, annak idézés előtti elhalálozása folytán felperes a 407. számú jegyzőkönyv szerint keresetétől maga is elállván, az ellen a végrehajtás minden jogalap nélkül rendeltetett el, — miután az igazolással élő többi négy alperes nevében kötött birói egyességben alperesek egyetemle­ges fizetést nem vállaltak, ellenök a végrehajtás a felperesi követe­lésnek csak arányszerinti kielégítésére intézhető. E szerint a kir. járásbíróság, midőn 8405. számú végzésével a végrehajtást alperesek ellen átalában minden megszorítás nélkül rendelte el, s annak alap­ján a végrehajtás az egész összegre nézve egyedül panasztevő ellen foganatosíttatott, nem az egyesség alapján járt el, s ennélfogva a végrehajtási végzés és eljárás megsemmisítendő, ellenben a végre­hajtás alapját képező egyesség tekintetéből a semmiségi panasz elve­tendő volt; mert sommás eljárásban a ptrs. 88. §. második kikezdése szerint a nem ügyvéd részére kiállított meghatalmazványhoz és csak a 167. és 168. §. szerinti kellékek kívántatnak, s a ptr3. 117. §. sze­rint az eljárás ezen neménél az egyeztetés előszabva lévén, önként következik, hogy a sommás perbeli képviseletre kiállított meghatal­mazvány egyesség kötésére is kiterjedettnek tekintendő, habár ez a meghatalmazványban kifejezve nem volna is; de különben is a kér­désbeli egyesség D. Hugó ügyvéd helyettese H. Ágost által is alá­íratott, ezek pedig az iratoknál fekvő szabályszerű meghatalmazvá­nyok szerint panaszló részéről is kifejezetten feljogosittattak, hogy nevében egyességre is léphessenek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom