Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XIV. folyam (Budapest, 1876)

9 makacssági ítélet a két első readü alperesre nézve érintetlenül volt hagyandó. E végzés ellen elsőrendű alperes semmiségi panaszszal élt. A m. kir. Curia mint semmitőszék, a semmiségi panasznak helyt adott, a neheztelt ítéletet a ptrs. 297. §. 1. pontja alapján megsemmisítette és a járásbíróságot ujabb szabályszerű határozat hozatalára utasította; mert jóllehet a meg nem jelenés miatt marasztalt három rendű alperes közül csupán egyik élt igazolással, mindamellett tekintve, miszerint az által, hogy az igazolásnak hely adatott, ezen alperes azon helyzetbe tétetett, s úgy tekintendő, mintha megjelent volna, ebből kifolyólag érdemleges védelmét is előadhatta; tekintve továbbá, hogy ha egy jogalapon több alperes idéztetett, a meg nem jelentek a ptrs. 112. §. értelmében a megjelentnek reájok nézve legkedvezőbb védelméhez csatlakozottaknak veendők, miből következőleg az igazolás megadásával, az igazoló alperes érdemleges védekezése reájuk is kiterjedvén, ennek alapján az érdemleges Ítélet mind háromra nézve lett volna ujabban meghozandó, nem pedig az igazolással nem élők ellenében a meg nem jelenés miatt hozott előbbi marasztaló ítélet egyszerűen fentartandó, — a neheztelt Ítéletet meg kellett semmisíteni s a bíróságot uj, szabályszerű ítélet hozatalára utasítani. 55. A bíróilag lefoglalt katonatiszti fizetésnek végrehajtató fél részére leendő kiszolgáltatását a katonai kincstár közegei a katonai illetékszabályok alapján megtagadhatják-e? s ily megtagadás ellen birói nton kereshetik orvoslás? (1875. május hó 21-én 7411. sz. a. kelt határozat.) Belágh Pál ügyvéd által képviselt G. Tivadar felperes D. Eberling Gusztáv ügyvéd által védett cs. kir, katonai kincstár mint alperes ellen, 3450 frt és jár. iránt kártérítési keresetet indított, mivel a katonai pénztár a váltóvégrehajtás folytán egyik adós tábornagy lefoglalt nyugdíj kiszolgáltatását megtagadta. Alperes kifogással élt a birói illetőség ellen, a budai kir. törvényszék 1875. april 2-án 6046. sz. a. kelt végzésével, jelen perbeni eljárást beállítva, a keresetet felperesnek visszaadatni rendelte, s ugyanőt 50 frt perköltségben marasztalta; mert felperes keresetét annak alapján, hogy a cs. kir. tábornok ellen váltótörvényszékileg elrendelt végrehajtás foganatosítása tagadtatott meg, s azon okból indította meg, mivel úgymond a katonai szabályrendeletek értelmében