Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XIV. folyam (Budapest, 1876)

85 ezért jogelődjük saját minai birtokából, mintegy csereképen a dar­mai határhoz átengedett, következőleg, hogy abban már a kérdéses zálogbirtok nem foglaltathatik. Tekintve tehát, hogy felperesek birtokában levő zálogszerző­dés csak a zálog valóságának s kiváltatlan voltának, de nem egy­szersmind alperesekre háromlásának és birtokukban létének szolgál­hat bizonyítékául, felperesek keresetükkel helyesen utasíttattak. A m. kir. Curia mint legfőbb Ítélőszék a kir. tábla Ítéletét indokainál fogva helybenhagyta. 167. Ha valamely birtokrész a tulajdonos-társak által egyességileg megosztatik. de annak ideiglenes közös használata fenntartatik, azon tény, hogy egyik tulajdonos a közös hasz­nálatot megszüntetve, osztály utján nyert birtokrészét elkeríti, sommás visszahelyezési per alapjául szolgáló birtokháboritást nem képez. (1875. május 28-án 4245. sz. alatt.) K. János felperesnek J. János alperes ellen a mogyoródi 10. és 11. számú telek jegyzőkönyvekben felvett birtok előbbi használa­tába leendő visszahelyezés iránt indított sommás perében az első­biróság felperest keresetével elutasította. A budapesti kir. itélő tábla azonban 1875. évi február 24-én 5981. sz. alatt hozott Ítéletével az elsőbiróság Ítéletét megváltoz­tatta, és felperest a mogyoródi 10. és 11. számú tjkönyvben 23. helyr. szám alatt felvett belső telki udvaron közös használatába visz­szahelyezte ; mert a per során kihallgatott tanuk igazolták, hogy felperes és alperes birtokelődje K. István, habár a kérdés alatti belső telek és udvar felett 1866. évben megosztoztak ugyan, tényleg azonban ezen udvart egész 1870. évig, mikor K. István illetőségét alperes megvásárolta, közösen használták, még pedig a tanuk előadása sze­rint aként, hogy ingóságaikat az udvaron tetszésük szerint elhelyez­ték, kijárásuk is egy és pedig közös lóvén, Tekintve tehát, hogy alperes közös használat alatt létezett belső telek és udvarrészt vásárolt meg, tekintve, hogy azon kérdés vitatása s eldöntése, vájjon alperes köteles-e az udvar közös hasz­nálatát jövőre nézve is folytatni vagy nem? jelen sommás vissza­helyezési per tárgyát nem képezheti; ily körülmények között alpe­res az által, hogy a közösen használt udvart, felperes beleegyezése nélkül önhatalmúlag elkülönítette, s kerítést állíttatott fel, birtok-

Next

/
Oldalképek
Tartalom