Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XIV. folyam (Budapest, 1876)

76 160. A telekkönyvi tulajdonos sem követelheti a tulajdonjoggal törvényszerűit járó tényleges birtoklást, ha ellenfelének birtoka a tulajdonos saját tényén alapszik. (1875. június 2-án 4172. sz. alatt.) J. Vaszilie felperesnek F. Júlia és K. Tódor alperesek ellen indított perében az elsőbiróság. alpereseket a keresetbe vett s a budafalvi 222. számú tjkönyvbe foglalt ingatlanság 2/3 részének kiadására kötelezte: mert felperes a keresetlevélhez csatolt s alperes részéről nem kifogásolt telekkönyvi kivonattal beigazolta azt, hogy a kereseti közös birtok határozatlan részben, mint néhai örökhagyó F. Annának gyermekére telekkönyvezett tulajdonjoga öt illeti, mit alperesek a per során maguk is beismertek. A budafalvi 222. számú telekjkönyvben foglalt ingatlanok 2/3 részét felperesnek azért kellett megítélni, mert a keresetlevélben kitüntetett törzs szerinti örökösödési arány alperesi részről nem kifogásoltatott, sőt elfogadtatott, azonban azon alperesi állítás, miszerint felperes az elleniratban kijelölt helyrajzi számú birtokrószletek iránti örökösödési jogáról lemondott — tekintve, hogy a telekkönyvezett tulajdonosok között a kérdéses ingatlanságra nézve osztály nem létezik és a beperelt 4*/. alatti nyilatkozat felperes telekkönyvezett tulajdonjogát meg nem erötleniti, jelen esetben birói figyelembe nem vétethetik annál inkább, mivel maguk alperesek is elleniratukban azon kéréssel járultak, hogy az ingatlanság egyenlő részben becsű alapján az örökösök között osztassék fel, mely kérés azonban jelen perben mellőzendő volt. Ugyanazért alpereseket a felperesi keresetben még azért is elmarasztalni kellett, mert a per során kihallgatott tanuk egyenlően igazolják azt, hogy a kérdéses telekkönyvi birtok az alperesek használatában van. A pesti kir. ítélő tábla 1874. évi deczember 14-én 43254. sz. alatt hozott ítéletével az elsöbiróság ítéletét megváltoztatta és felperest keresetével elutasította; mert a kihallgatott tanuk eskü alatt tett vallomása szerint felperes 27. alatti okiratot felolvasás és megmagyarázás után, keze keresztvonásával ellátván, ezen okirat tartalma szerint a budafalvi 222. számú telekjkönyvben foglalt ingatlanok iránti összes jogairól lemondott, ezen saját ténye mellett a 2. sz. alatti okiratban foglalt birtoktestekre nézve felperes birtokkeresetének a telekkönyvbe